Századok – 1980
Közlemények - Iványosi–Szabó Tibor: Pénzforgalom Kecskeméten 1622–1711 között 71/I
Iványosi-Szabó Tibor: PÉNZFORGALOM KECSKEMÉTEN 1662-1711 KÖZÖTT Marxista történetírásunk elég feltűnő paradoxonja a 17. századi magyar történelem kutatásában, hogy a gazdasági és ennek nyomán a társadalmi élet vizsgálata és feltárása a többi területhez viszonyítva lemaradt. A polgári történetírás Nyugat-Európában és több közép-európai országban is már a két világháború között figyelemre méltó erőfeszítéseket tett e téren. Nálunk a feladatok feltérképezése is nagyrészt csak a felszabadulás után történt meg.1 Ezért a széles körű gazdaság- és társadalomtörténeti, ár- és bértörténeti kutatások terén még mindig igen nagyok a fehér foltok. így sok esetben még ma sem tudjuk helyettesíteni a hipotéziseket az egyértelmű felmérésekkel, a gazdasági és társadalmi folyamatok egzakt feltárásával. Éppen ezért csekély annak a lehetősége, hogy az európai változások hatását is pontosabban megfigyelhessük gazdasági és társadalmi fejlődésünkben. Pedig ismereteink bővülése során egyre határozottabban állíthatjuk, hogy Magyarország gazdasági élete a 16—17. században is érzékenyen reagált a szomszédos országokban végbement változásokra. A feldolgozások jelenlegi állapotában is tisztán látjuk, hogy gazdasági életünket erőteljesen befolyásolta az európai árforradalom. Gazdasági mérlegünk passzív jellege a világkereskedelem kibontakozása idején is megmaradt, részben még nőtt is. Az egyoldalú áruforgalom egyrészt meghatározta a kelet-közép-európai országok tőkefelhalmozódását, másrészt hosszú időre meghatározta gazdasági kiszolgáltatottságukat Nyugat-Európával szemben. E folyamat erőteljesen befolyásolta e térség társadalmi fejlődését is, mivel a 17. századi Európa gazdasági depressziója kihatott a refeudalizálódás menetére és ipari fejlődésének alakulására is.2 Kutatásaink jelenlegi állapotában azonban nem látjuk tisztán, hogy a nyugaton 1650 táján lezáruló árforradalom nálunk pontosan mikor jutott nyugvópontra? Az árak stagnálása vagy visszaesése nálunk mikor következett be? Kiterjedt-e mind a mezőgazdasági, mint az iparcikkekre? Milyen arányban? Volt-e jelentős eltérés a politikailag megosztott ország egyes területei között? Milyen jellegű eltérések mutatkoztak? Csaknem kétségtelenül állíthatjuk, hogy gazdasági életünk nagy csapása volt az, hogy az árforradalom egyik legnegatívabb következményét, az inflációt is importáltuk. Főleg a 16. századi lengyel pénzrontás éreztette erősen hatását. Nálunk a pénz romlását 1 Wittmann Tibor: Az árforradalom és a világpiaci kapcsolatok kezdeti mozzanatai (1556-1618.) Bp. 1957. 2Egyetemi Tankönyv 1962. Bp. II. 233., illetve Makkai László: A késó'i feudalizmus korának története a magyar történelem egyetemi tankönyvében és „rövid összefoglalásában". Történelmi Szemle 1968.
