Századok – 1980

Figyelő - Buza János–Csató Tamás: Történelemoktatásunk néhány kérdése a Közgazdaságtudományi Egyetem felvételi vizsgatapasztalatainak tükrében 661/IV

FIGYELŐ 669 mennyi tagozat leendő hallgatóit azonos feladat elé állító írásbeli vizsga váltotta fel. Már ennek révén is nyilvánvalóan egzaktabbá vált a felvételi vizsgáztatás. A külső szakértők bevonásával véglegesített kérdésváltozatok egyikét a főhatóság jelölte ki, s a felvételi dolgozatok megírása után az összes vizsgáztató bevonásával megvitattuk és egységesítettük az értékelés (javítás) módját. A dolgozat egy főtételből és öt, illetve 1972-től hat kisebb kérdésből állt. A főtétel olyan nagyobb kérdéskört ölelt fel, amelynek kidolgozásával a jelölt számot adhatott tárgyi tudása mellett az anyag legfőbb összefüggéseinek, tartalmi vonatkozásainak megértéséről, a tanultak viszonylag önálló felhasználására, alkalmazására való képességéről, ezeken keresztül gondolkodásmódjáról, tehetségéről. Az így megmutatkozó képességek, tulajdonságok felmérése biztosíthatja a legfőbb támpontot az egyetemi, főiskolai tanulmányok végzésére való alkalmasságot, rátermettséget illetően. Ilyen főtétel volt például: Az agrárkérdés Magyarországon a 19. században; A kapitalista világ gazdasági fejlődésének fő vonásai és jellemzői a 19. század második felében. A kisebb kérdések a főtétel idő- és problémakörén kívül eső, különböző korszakokat érintő történeti anyagrészek ismeretének ellenőrzését szolgálták, s e célból lényegretörő, rövid válaszokat kértek. Néhány kisebb kérdés példaként: Mikor, miért vezették be a kilenced törvényt? ; Mi az abszolút monarchia, mi volt a szerepe? ; Mi tette szükségessé a II. Internacionálé megalakítását? Mikor jött létre és mi volt a jelentősége? ; Mi a KGST, mikor jött létre és milyen céllal? ; — 1972-től az addigi öt kisebb kérdéshez hatodikként többnyire olyan társult, amely egy alapvető fontosságú gazdasági, társadalmi folyamat jellemző oldalának alakulását grafikonnal vagy diagrammal szemléltette, és magyarázatot kért a bemutatott változásra (pl. az ipari termelés alakulására), esetleg törvényekből, programokból vett jellemző idézeteket bemutatva a vonatkozó fontos esemény felismerését, a programot kiadó párt jellegének meghatározását várta. A kisebb kérdések nem voltak teszt jellegűek, tehát nem lehetett pusztán egy időpont vagy hely, illetve név, vagy maximum egymondatos meghatározás megadásával válaszolni rájuk. A dolgozatnak ezt a szerkezetét az a szándék alakította ki, hogy a felvételizők ismereteikről nem elszigetelt adatok reprodukálásával, hanem összefüggésekben elhelyezkedő tényanyag bemutatásával adjanak számot. A Közgazdaságtudományi Egyetemen jól bevált ez a típusú felvételi dolgozat, amelyet 1978-ban fel kellett váltani az Oktatásügyi Minisztérium által elrendelt, országosan egységesített történelem írásbeli felvételi rendszerrel (ami eleve lehetetlenné tette, hogy a felvételi dolgozat a különböző jellegű egyetemek, főiskolák céljainak, sajátosságainak megfelelően szelektáljon — de amiben 1980-ban már kedvező változás mutatkozott). Ez minden egyetemre és főiskolára, ahol az egyik felvételi vizsgatárgy a történelem, két részből álló egységes dolgozatot rendszeresített. Az első rész 40-50 elemre tagolódó teszt jellegű kis kérdéseket (a számuk és a jelentőségük a dolgozatban 1979-ben megnőtt az előző évhez képest), a második rész pedig hat nagyobb, összefüggő választ igénylő kérdést tartalmaz (ez utóbbiakat „esszékérdésnek" is szokták nevezni). A változás szembetűnő a Közgazdaságtudományi Egyetemen (jóval erősebben érződik, mint olyan egyetemeken, ahol eddig is jelentős szerepe volt a tesztkérdéseknek), s a módosulás jellegét távolról sem tekintjük hasznosnak. Annyi azonban bizonyos, hogy az 1978-1979. évi tapasztalatok még világosabbá tették az összképet, a már eddig is nyilvánvaló kedvezőtlen tendenciákat. 11 Századok 80/4