Századok – 1980

Figyelő - Buza János–Csató Tamás: Történelemoktatásunk néhány kérdése a Közgazdaságtudományi Egyetem felvételi vizsgatapasztalatainak tükrében 661/IV

FIGYELŐ Buza János—Csató Tamás: TÖRTÉNELEMOKTATÁSUNK NÉHÁNY KÉRDÉSE A KÖZGAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM FELVÉTELI VIZSGA TAPASZTALATAIN А К TÜKRÉBEN A felvételi vizsgák tapasztalatai, sokrétű tanulságaik több okból is figyelemre méltóak. Az egyetemi, főiskolai felvétel egyéni sorsokat eldöntő volta s nagy társadalmi jelentősége (hiszen meghatározza a jövő értelmiségének összetételét) már önmagában is indokolná a felvételi vizsgák tapasztalatainak tanulmányozását. Igaz: felvételi rendszerünkben annak eldöntése, hogy kiket vesznek fel egyetemre, főiskolára, csak részben függ a felvételi vizsga eredményétől. Ismeretes az, hogy a pályázók teljesítményének mérésére kialakított pontrendszer felerészben a középiskolai tanulmányi eredmények, felerészben pedig a felvételi vizsga alapján határozza meg a szerezhető pontszámot. Minthogy a jelentkezőknek általában két tárgyból kell vizsgázniuk, egy tárgyra a felvételi vizsgán a szerezhető pontoknak legfeljebb csak egynegyede juthat. Ám ez sem lebecsülhető jelentőségű, ráadásul a felvételi vizsgák fényt vetnek az adott tárgyból az átlagnál viszonylag jobban felkészült jelentkezők tudására, illetve középiskolai tanulásuk eredményére. Ezen túlmenően a tapasztalatok alapján következtethetünk — a középiskolai oktatás befejezésekor nyerhető kép általánosításának lehetőségét kellő körültekintéssel mérlegelve - társadalmunk nem jelentéktelen része történelemszemlélete összetevőinek alakulására is. A vizsgálat keretei Előre kell bocsátanunk, hogy az egyetemi történelem felvételi vizsgák tapasztalatai két okból sem általánosíthatók a középiskolát végzettek összességére. Egyrészt a történelem tárgy felvételi anyaga a gimnáziumokban tanított (a szakközépiskolákét meghaladó) tananyag, az e tárgyból felvételizők döntő többsége ezért gimnáziumot végzett (vagy ha nem, akkor általában a gimnáziumi tankönyvből is tanult). Másrészt a történelemből felvételizők a gimnáziumban tanulók közül is a tárgy iránt feltehetően inkább érdeklődők, de mindenképp abból intenzívebben felkészülők közül kerülnek ki (a többségük a történelem érettségi kötelező jellegének megszűnte után is érettségi vizsgát tett a tárgyból). A felvételi vizsgára készülő középiskolások egyre nagyobb hányada az iskolai tanulás mellett részt vesz felvételi előkészítő tanfolyamon is. Ilyen előkészítőt szerveznek ma már a középiskolákban, az egyetemeken és főiskolákon, továbbá a Pedagógus Szakszervezet, illetve a TIT keretében, valamint az egyetemi hallgatók a fizikai dolgozók gyermekei számára, s még lehetne folytatni a sort. Főként 1971 előtt az esti tagozatra jelentkezők, illetve a felvételi vizsga événél korábban érettségizettek közül került ki az előkészítő tanfolyamokra járók többsége. Mindemellett nem lebecsülhető számú közép-