Századok – 1980
Közlemények - Granasztói György: Kassa társadalma (1549–57) a korreszpondencia-elemzés tükrében 615/IV
KASSA TÁRSADALMA A 16. SZÁZAD KÖZEPÉN 653 ledett a vizsgálandó jelenséghez. Az egyik az elit szemszögéből rendezte az adatokat, mert azt nézte, ki hol lakik. A másik a középrétegre fordította figyelmét, mert az egykori foglalkozási névadás rendjéből indult ki. A különböző megközelítések eredményeként a város társadalmi szerkezetének igen lényeges jellemzője domborodik kl A polgárság csoportjai, rétegei — végső összegezésben — két, egymással nehezen keverhető, de azért egymást kiegészítő rendszer szerint különültek el egymástól. Az elit polgárság Kassa központi fekvésű részén lakott, míg a többiek a környező utcákat foglalták el. Az elit különállását tehát térbeli helyzete határozta meg. A középréteg tagolódását ellenben a foglalkozásnevek világítják meg. Egy-egy varga, kovács vagy fazekas mesterségneve a keresztnév előtt vagy után, éppúgy jelölte az egyént, mint azt a tényt, hogy valamelyik, a polgárság által elismert csoportosuláshoz tartozik. Ezért állíthatjuk, hogy a foglalkozásnév is elkülönülést fejez ki, igaz, a társadalom más rétegében. Mindkét rendszer logikus és elvileg — ad abszurdum — alkalmas lenne az egész polgári társadalom leírására is. Miért ne képzelhetnénk el egy olyan várost, amelyben a főtérieken kívül a többiek is vagyoni-politikai helyzetüket jelképező lakhelyeken különülnek el? Vagy miért ne teljesedhetne ki egy névadáson alapuló osztályozási rendszer, amelynek éppenséggel az az elve, hogy a polgárokat nem a vagyonuk és hatalmi helyzetük, hanem tevékenységük alapján kell megkülönböztetni. E rendszerek következetes megvalósításához „mindössze" az kellett volna, hogy az elit vagy a középréteg teljes mértékben uralkodjék a város felett. De a kérdéseknél fontosabb az a tény, hogy Kassán, az ország első városainak egyikében, nem fejlődhetett ki sem az elit, sem a középpolgárság teljes uralma. A magyar feudalizmus viszonyai között szükségszerűen jött létre az a hatalmi-politikai egyensúly, amely városainkban a polgárság életét — Kassán most jól láthattuk — mindennapi apró-cseprő vonatkozásaiban is szinte meghatározta. Ez az egyensúly az elit és a középrétegek egymásra utalt helyzetéből fakadt, és határozott elkülönülésükhöz, egyszersmind a közös érdekeik védelmét megvalósító kiegyezésükhöz vezetett.2 3 A korreszpondencia-elemzés az egyensúlyi állapotot úgy fejezte ki, hogy az első és a második tengely mentén is erősen megosztott halmazt mutatott. Az első tengelyen az egyik (ti. a térképes) elemzés folyamán a főtériek, a másik (a foglalkozási) elemzés folyamán az ismert foglalkozású középréteg különállását lehetett megfigyelni. Csakhogy a megosztás a tengely pozitív (jobb) felén már nem jut következetesen érvényre, az ellenkező véglet megértését homályban hagyja. A második tengely a gazdaság működését a város térbeli tagozódásával, majd a vagyon eltérő összetételével ábrázolta és mintegy kiegészítette az első tengely homályban hagyott részeinek értelmezését. A hatalmi-politikai rétegződés mellett így kapott elemzéseinkben döntő szerepet az a kérdés, hogy milyen volt a polgári életforma. Az egyes kassai polgárok életformáját csak közvetett változókkal tudtuk jellemezni, mert például a magtárakban, a pincékben őrzött készletek nagyságából a tulajdonos földjének, szőlőjének méreteire nem nagyon lehet következtetni. Ám éppen ezért tanulságos még egyszer szemügyre venni, hogyan viselkedik néhány változó a két első tengely által meghatározott térben. A 17. ábrán az 1.2. 23 A polgári elit és a középréteg viszonyát részletesen tárgyalja „A középkori magyar város" c. könyvem (Bp., 1980. Magyar História.). 10 Századok 80/4
