Századok – 1980
Közlemények - Granasztói György: Kassa társadalma (1549–57) a korreszpondencia-elemzés tükrében 615/IV
644 G RAN ASZ TÓI GYÖRGY A főtéri csoportosulással ellenkező végletet a város peremén, a Mészáros és a Kovács utca északi felén, a Béka utca és a Forgács utca külső házaiban találjuk. Lakóiknak nincsen vidéki bora, legfeljebb némi kassai borral és gabonával rendelkeznek (2—3 hordó, 4—5 köböl). Háztartásaik kisebbek (mindkét évben 1—3 fegyverképtelen a jellemző). A Forgács utca belső része, a Malom utca tömbjei, a Mészáros és a Kovács utca alsó fele, valamint a Börtön utca nem mutat ilyen szélsőséges képet, átmeneti jellegű. Mégis az utóbbi véglethez vannak közelebb. Mindemellett a felsorolt utcák a 2. tengely mentén erősen megoszlanak. Az 1. tengely tanúsága szerint Kassán a főtéri tömbök és a városszél ellentétét dinamikusnak nevezhető tényezők okozzák. A városi társadalom mozgását, ugyanekkor erőegyensúlyát fenntartó vagyoni különbségekről van szó. A kassai polgári gazdasági alapja, jól láthatóan, a nagyobb külső és kassai szőlőbirtok, szántóbirtok, valamint a kalmárkodás. A gazdagok tipikus háztartásai elütnek a többiekétől, a Főtéren álló házaik pedig társadalmi különállásukat fejezik ki. Második tengely: A gazdaság működése A 2. tengelyen van az információ 6,4 százaléka. Bizonyos térbeli szabályszerűséget most is fel lehet ismerni (14. ábra). A tengely alsó, negatív végén olyan tömbök vannak, amelyek a Főtér északi részéről induló, majd a keleti városfal mellett, a déli kapu közelébe érkező, kifli alakban helyezkednek el. Ezek a háztömbök az ellenkező véglet tömbjeit félkörbe zárják. Véletlen lenne-e, hogy a külső félkör házai a kapuk (Felső, Malom és Alsó kapu) közelében fekszenek? A szóban forgó házak lakói között alig van iparos, vagyoni szempontból pedig megosztottak. Csoportjukba olyan személyek tartoznak, akiknek gabonája (8—31 köböl), kevés kassai bora (1, 4-7 hordó) és némi vidéki bora (1, 2-3 hordó) van. Az átlagnál több fegyverképtelent számláló népesebb háztartások jellemzők rájuk. (1549: 3,5 vagy több fegyverképtelen, 1554: 3 fegyverképtelen). A külső félkör háztömbjeiben tehát kisebb kassai szőlőt, szántót birtokló polgárokat kell keresnünk, akik a nem főtéri, perem helyzetű polgárságon belül (1. tengely pozitív oldal) különültek el. A 2. tengely negatív oldala így a feudális kori magyar város egyik sajátosságára hívja fel a figyelmet, arra, hogy a polgárság számottevő része gazdálkodott. Kiket állít szembe a korreszpondencia-elemzés a gazdálkodó, őstermelő polgárok rétegével? Olyanokat, akiknek általában nincs, vagy alig van helyi termésű bora, gabonája (nincs kassai bor, 0—3 köböl gabona). Borbélyok, szabók, mészárosok, kötélverők, lakatosok, más iparosok tartoznak közéjük, 1549-ben még kalmárok is. A nem őstermelők rétegébe sorolja az elemzés azokat a gazdag polgárokat, akik nagy mennyiségű vidéki bort és gabonát, vagyis árukészletet őriztek. Demográfiai változókkal ezt a vegyes csoportosulást alig lehet jellemezni, de elmondható róla, hogy tagjai elsősorban iparosok vagy kereskedők. Háztömbjeik a város belső részein sorakoznak, mert az itt lakóknak nem az a fontos, hogy a város határába, a szőlőkbe, földekre, mezőkre vezető út közelében legyenek, hanem az, hogy könnyen részt vehessenek a belső részen zajló kereskedelmi életben. Magot alkotó háztömbjeikét, mondhatni, héjként övezik a másik véglet, az őstermelő polgárság házai. Az átmeneti jellegű tömbök félreeső helyzetben vannak.
