Századok – 1980
Közlemények - Granasztói György: Kassa társadalma (1549–57) a korreszpondencia-elemzés tükrében 615/IV
642 G RAN ASZ TÓI GYÖRGY kitörölhetetien nyomokat hagytak a város életében, mert átalakult a polgárság. A változások valódi méreteit éppen az összeírások, valamint az új polgárok jegyzékei mutálják. Néhány kiragadott összehasonlító adat is érzékelteti, hogy a politikai események igen sok család életébe végzetes fordulatot hoztak: szám % 1. A Conscr. 1554-ben felsorolt háztartásfők: 457 100 2. Közülük a Conscr. 1549-ben is azonosítható: 156 34,1 2a — ezekből nem változtatott lakhelyet: 35 7,9 1554-ben 92-vel több háztartást írtak össze, mint 1549-ben, a változást azonban a lélekszámnövekedés mellett döntően az okozta, hogy a lakosság fele az 1552-es fordulat óta jött a városba. Többségük a török elől menekült: Budáról, Szegedről és néhány mezővárosból. Legjobban a Kovács és a Mészáros utca, valamint a főtéri házak lélekszáma nőtt. A Főtér délkeleti sora, amelyet annak idején Cecei és hívei szinte teljesen kisajátítottak, újból gazdag polgárokkal népesült be. Mindez segít, hogy tisztázzunk két, az előzőekben nyitva hagyott kérdést. Az első az volt, vajon 1549-ben is a városszél megosztottságát olvashatjuk-e le a 2. tengely térképén (8. ábra). E térkép ui. a belső részek és a perem különbségét mutatta, igaz, más természetű különbséget, mint az 1. tengely 1549-es térképe. A jelenséget az 1536 utáni változások ismeretében azzal magyarázhatjuk, hogy a városperem lakossága, sajátos módon, „beszűrődött" a Főtérre. Más szóval a polgári elit által üresen hagyott nagy házakba olyanok költöztek, akiknek az életformája polgári volt ugyan, de elütött a főtériekétől. Tehetősebb szabókat, vargákat és a blokád miatt konjunktúrát élvező nyirokét (posztónyírókat) látunk köztük, ők használták ki a zavaros helyzet előnyeit. Néhány ottmaradt régi nagypolgárral, valamint Cecei híveivel együtt alkották a Főtér felhígult, vegyes társadalmát. Az 1552 utáni változás az 1. és a 2. tengely 1554-es térképén rajzolódik ki: a polgári rend, vagyis az elit uralma, továbbá a városperem funkcionális tagozódása helyreállt (7. és 9. ábra). A másik kérdés a polgári család életciklusára vonatkozott. Kétségtelen, a lakosság rövid idő alatt annyira kicserélődött, hogy a 3. tengelyről leolvasható ellentét értelmezését ki kell egészíteni. Egyrészt igaz ugyan, hogy a polgári családok szerkezete a fejlődési szakaszoktól függően különbözött egymástól, másrészt azonban ez a természetes ellentét a családi egységet bomlasztó külső, de tömeges hatások jegyében érvényesült. 1549 és 1554 között a városi élet pusztító hatásai a politikai események következtében a szokottnál is nagyobbak voltak. A két térkép kusza voltát önmagában tehát a családi életciklusok különbségei magyarázzák, a térképek egymáshoz viszonyított eltérései ellenben a nagy migrációval kapcsolatosak. 1.2. Összegezés A továbbiakban együtt vizsgáljuk a két periódust, s az elemzésbe bevonjuk a bor- és a gabonamennyiségek változóit is.19 "A Taxa 1557 változóit azért nem használjuk, mert a 4. negyed füzete elveszett. A teljesség kedvéért a taxa összegek bevonásával is készítettünk térképes elemzést, melyet azonban itt nem mutatunk be.