Századok – 1980

Közlemények - Gebei Sándor: A Romanov-uralom konszolidációjának néhány problémája 53/I

A ROMANOV-URALOM KONSZOLIDÁCIÓJA 59 kutattak szökött jobbágyok után.3 6 A bizottság munkájának eredményességére a szimbirszki példából következtethetünk, ahol Iszaj Belikov 41, Makszim Arszenyev 164 szököttet (családtagokkal együtt) vezetett Fjodor Buturlinhoz, a bizottság vezetőjéhez.37 Az orosz kereskedők sérelme, amelyet az 1649. évi zemszkij szoboron hangoztat­tak, egyelőre nem talált visszhangra a cári udvarban. Pedig az angol, holland, francia kereskedők bevándorlása, adómentessége, vámkedvezménye, az útvonalengedélyek kiját­szása, a behozott áruk minőségének rontása, az árak emelése, az orosz kereskedők külső piacoktól való elzárása, mint később kiderült, nemcsak az egyéni, hanem az állami érdekeket is sértette.3 8 Az orosz kereskedelem és piac monopolizálásáért a 16. század derekától fogva Anglia és Hollandia folytatott éles küzdelmet. Anglia és Oroszország rendezett külpoli­tikai viszonyának eredményeképpen az angolok a privilégiumok egész sorát — kereskedő társaság létrehozása (Moszkovszkaja kompanyija), szabad áruközvetítés Oroszországon keresztül Iránba, házak, raktárak vásárlása különböző városokban - nyerték el. Velük egyidejűleg jelentek meg „az antwerpeni társaság" hajói is a Kola-félszigeten, Murmanszk környékén. Azt a bő két évtizedet (1558-1581) nem számítva, amikor Oroszország kikötővel rendelkezett a Balti-tengeren, a kereskedelmi kapcsolatokat csak Skandinávia megkerülésével lehetett fenntartani. IV. Iván 1583. március 4-én az Észak-Dvina torkola­tában biztonságos kikötő, város felépítésére adott parancsot. A település a közelében található Mihály arkangyal kolostor után Arhangelszk nevet kapta, és egyetlen olyan hellyé vált, ahol külföldi hajók horgonyt vethettek, idegen kereskedők orosz árut vásárol­hattak.3 9 A Barents- és a Fehér-tenger partjainál 1582-ben legkevesebb 23, fele-fele részben angol és holland hajók kötöttek ki.40 Hét évvel később, 1589-ben a holmogori vajda 6 angol, 3 holland, 4 dán királyságbeli (dán, norvég) vitorlás kikötőbe való érkezését jelentette Moszkvába.4 1 Két hónap alatt, 1600. június 1-től július 29-ig, 12 angol, 9 holland, 4 brabanti hajó szállított árut Arhangelszkbe.4 2 1604-ben 17 holland, 9 angol, 3 francia hajó vetett horgonyt az északi kikötőben. A vámnaplóból kiderül, hogy a behozott 148 849 rubel összértékből a hollandok 81 078, az angolok 60 104 (ebből a Moszkvai Társaság 59 072), a franciák 7667 rubellel részesedtek. Az importált árukból a posztó, szövet, drága kelmék 40 240 rubelt, az ékszerek készítéséhez nélkülözhetetlen igazgyöngy 26 393 rubelt, a stratégiai anyagok (kén, ólom, réz, salétrom), nemesfémek 36 Novosetskíj A. A.: Delà „о krest'janstve" как istocsnik dija izucsenija istorii zakreposcsenija svobodnogo sel'skogo naselenija na juge Rossii v XVII veke. In: „Archeograficseskij ezsegodnik za 1962 g.." 150-151. o. Gudzinskaja A. P.: Dokumenti sisknich komissij vtoroj polovini XVII v. как istoriceskij istocnik. In: „Archeograficseskij ezsegodnik za 1967 g." Moszkva, 1969. 107. o. (Továbbiakban: Gudzinskaja: Dokumenti sisknich komissij) 37 Central'nij Gosudarstvennij Archiv Drevnich Aktov (CGADA) f. Pomestnij prikaz po g. Simbirsku. 22 552 cs. - Közli Gudzinskaja: Dokumenti sisknich komissij 190.1. 38 Csistjakova Je. V.: Novotorgovij ustav 1667 goda. In: „Archeograficseskij ezsegodnik za 1957g." Moskva, 1958. 112. о. (Továbbiakban: Cistjakova: Novotorgovij j ustav) 3 9 Flórja B. N.: Torgovlja Rossii so stranami Zapadnoj-Evropi v Archangel'ske „Srednie veka" vipusk 36. Moszkva, 1973. 130-134. o. (Továbbiakban: Flórja: Torgovlja Rossii) 40 Ua. 132.1. 41 Ua. 137.1. 4 2 Sbornik russkogo istoricseskogo obscsestva 38. k. SPB., 1883. 363., 369. o. - Közli Flórja: Torgovlja Rossii 140.1.

Next

/
Oldalképek
Tartalom