Századok – 1980

Közlemények - Granasztói György: Kassa társadalma (1549–57) a korreszpondencia-elemzés tükrében 615/IV

624 GRANASZTÓI GYÖRGY 5. Az utcák nagysága (1549, 1554, 1557) 1. 2. 3. 4. 5. 6. Az utcák neve Conscr. 1549 Conscr. 1554 Taxa 1557 Az utcák neve a házak száma lélekszám a házak száma lélekszám fejenkénti átlag (dén.) 1. negyed Főtér Forgács Lakatos Domonkosok mögött 28 42 8 10 192 219 40 53 39 49 11 15 318 234 50 73 92 51 25 40 2. negyed Főtér Mészáros 23 67 142 259 31 65 271 327 75 32 3. negyed Főtér Kovács 26 61 157 264 30 66 194 327 84 33 4. negyed Főtér Malom 10 24 67 129 30 36 296 196 ? ? összevonások: a Béka u. a Mészáros u.-hoz, a Börtön u. a Kovács u.-hoz, a Kovács u. alsó szakasza és a Börtön u. alsó sora a Malom u.-hoz. A 4. negyed Taxa-jegyzéke hiányzik. A fenti táblázatok adatai sok-sok részadatra bonthatók. Ha például a topográfiai vonatkozásokra fordítjuk a figyelmet, felvetődik hogyan oszlott meg a gabona vagy a bor mennyisége házanként, háztömbönként. Tovább finomíthatjuk a vizsgálatot, ha a szóródást bizonyos foglalkozási ágakra, majd foglalkozásokra bontva vizsgáljuk. A 2-5. ábrák két ilyen alaprajzi egybevetést szemléltetnek. Térképeinket olyan egyszerű, tehát csoportosító sort (összeget) nem tartalmazó tábláknak is tekinthetjük, amelyek oszlopaiban területi sor adatait látjuk, az oldalrovatok helyett pedig a térkép egy-egy meghatározott pontja (ház vagy háztömb) jelenik meg. Minél jobban finomítjuk, bontjuk az egybevetéseket (például a kovácsok gabonája házanként), annál inkább nő a táblázatok száma. Ha igazán módszeresen kívánnánk eljárni, változóinkat elemi kicsinységű (bináris) táblázatokban kellene vizsgálnunk. Ezek alakja a következő: 1. 2. 3. A: B: összeg: X У X + у