Századok – 1980
Közlemények - Granasztói György: Kassa társadalma (1549–57) a korreszpondencia-elemzés tükrében 615/IV
620 GRANASZTÓI GYÖRGY Gondolatban a típusok sokaságát tengelyek mentén rendezzük, s az egyik tengelyen minden valószínűség szerint azt vizsgáljuk majd, miben különböztek a gazdagok a szegényektől. Ezután sorra következnek a további felismerések. E történészi józan ésszel készült elemzésekre is áll azonban, hogy egyedül a kísérlet, az a priori megállapításoktól mentesen működő statisztikai számítás képes őket igazolni. Csak a kísérlet mutathatja meg, hogy valójában milyen a tények hierarchiája, mi alkotja a hierarchia oksági rendszerét. 4. Bonyolult tények, nevezetesen bizonyos társadalmi tények elemzéséhez nélkülözhetetlen a számitógép. A számítógépnek nincs saját célja, ítélőképessége, viszont villámsebesen jut el a kívánt számítástól az eredményig, a programtól és az adatoktól a megvalósításig. így válik lehetővé, rövid idő alatt, egy-egy forma tüzetes elemzése; nem gond többé a nagy kiterjedésű adattáblázatok elemzése sem. Ez a körülmény megváltoztatja a kutató helyzetét. A számoló ember immár nem különleges műveleteket hajt végre, hanem algoritmusokat készít, amelyekben az elméleti formula egyetemessége éppen úgy jelen van, mint a gyakorlati tett hatékonysága. 5. Ha számítógépet használunk, fel kell hagyni az automatikus (számítógépes) számolás előtti technikákkal. A technika nem azonos a tudománnyal: a mai számítógépes programok geometriai és algebrai elveit Laplace — jó százötven éve — ismerte már. Benzecri elvei azért tanulságosak a számunkra, mert a történettudományban, tízhúsz éve, érdeklődés, sőt gyakori viták tárgya, lehet-e, s ha igen, hogyan lehet azokat a tömeges adatokat, amelyeket homogéneknek, egymással összefüggőknek tekintünk, térbeli, időbeli sorozatokba rendezni és elemezni. Ma már általános az egyetértés abban, hogy ez a fajta adatkezelés a történettudományban nagyobb pontosságot és hatékonyságot eredményez, ugyanakkor bizonyos körülmények (például a tömeges adatok gyógyíthatatlan hiánya), vagy bizonyos lényegi okok (a vizsgálandó jelenség minősége) miatt a történeti valóság hatalmas kutatási területei zárva maradnak előtte. Benzecri felfogása tehát csak bizonyos fajta válaszokat kínál, érvényük a múlt megismerését illetően korlátozott. Ennek előrebocsátása után megállapítható, hogy egyes válaszai újaknak, másoknak látszanak azokhoz képest, amelyeket eddig ismertünk, néhány felvetése pedig rímel azokra a gondolatokra, amelyek a történészeket is foglalkoztatják. A többváltozós (másként: többdimenziós) statisztika segítségével kapott eredmények azért hozzák új helyzetbe a kutatót és érdeklődő környezetét, mert, ahogy egy francia történész, François Furet íija: „az adatok új tájképe" bonatkozik ki előttük, s rá kell eszmélniök, hogy a mesterség immár új előfeltevéseket is igényel. Mindez még inkább eltávolít a hagyományos történetírástól, megváltoznak a „tájkép" alkotórészei, az elbeszélő jelleg helyett a problémakifejtő és -elemző jelleg domborodik ki. A kassai források és a korreszpondencia-elemzés A kassai városi levéltárban 1549-ből és 1554-ből lélekszám-összeírások állnak rendelkezésre (a továbbiakban: Conscr. 1549, Conscr. 1554); 1557-ből egy adójegyzék (Taxa 1557), és egy ún. ambuláció jegyzék (Amb. 1557) maradt fenn.8 Valamennyi lista 8 Lelőhelyük Kassa város levéltára (Archiv Mesta Kosic). A Conscr. 1549 és 1554 in Taxa Lad. 1. szám nélkül. A Taxa 1557 in Taxa. Lad. 2. 27. szám. Az Amb. 1557 in Conscriptiones. V. 5., V. 9., V. 12. és V. 16. szám alatt. Valamennyi forrás mikrofilmen az OL Mikrofilmtárában а с 794. számú filmen.
