Századok – 1980
Közlemények - Granasztói György: Kassa társadalma (1549–57) a korreszpondencia-elemzés tükrében 615/IV
Granasztói György: KASSA TÁRSADALMA ( 1549-1557) A KORRESZPODENCIA-ELEMZÉS TÜKRÉBEN Bevezetés A jelek szerint az 1980-as években a történettudomány egyik fontos, sokakat foglalkoztató kérdése az lesz, hogyan lehet informatikai úton tömeges adatokat bázissá szervezni, milyen adatelemző módszerek állnak rendelkezésre. Igen széles problémakörről van szó, amelyben a tömeges, számszerű, vagy könnyen számokká alakítható adatok elemzését szinte részkérdésnek lehet majd tekinteni. A most következő cikkben mégis ilyen adatokról lesz szó, és azt a meggyőződésemet szeretném kifejezni, hogy a számszerű adatok feltárása, kezelése terén várható gyökeres változások, előbb-utóbb, módosítani fogják majd kutatói magatartásunkat is. Megpróbálom összegezni azokat a közvetlen tanulságokat, amelyeket a faktorelemzés alkalmazása során szereztem. A vizsgálat tárgya néhány Kassáról származó, 16. századi összeírás. Ezek az összeírások olyan gazdasági, vagyoni, demográfiai, topográfiai és más természetű adatokat tartalmaznak, amelyekből jó néhány, legalább ún. intervallum skálán mérhető változót lehet képezni. Az intervallum változók olyan rendezett skálán helyezkednek el, amelynek a 0 pontja nincs meghatározva. E változók segítségével azt tudjuk megállapítani, hogy a skálán helyet foglaló két tárgy (objektum) közül melyik a nagyobb, vagy a kisebb, továbbá, hogy a különbség mértéke mekkora. A két tárgy mérőszáma közti aránynak azonban már nincs értelme. Például az 1557-ben egy hordó kassai borral rendelkező polgárok számáról nemcsak azt tudom, hogy kisebb, mint a két-három hordósoké, hanem azt is, hogy 16 fővel kisebb. A klasszikus történeti statisztika korszakában már számtalan, a kassaiakhoz hasonló forrást, intervallum változót elemeztek. Napjainkban mégis korszakváltásnak, módszertani fordulatnak vagyunk a tanúi, amelynek az a lényege, hogy egyrészt, többé a történész kutatót sem elégítik ki a hagyományos alap eljárások (táblázások, százalék- és átlagszámítások), másrészt, hogy új, eddig méreteik (nagy adattömegük) miatt érintetlenül hagyott, vagy csak felületesen használt források is elemezhetők. A szóban forgó kassai források annyira gazdagok a hazai feudális-kori polgári társadalom szerkezetére vonatkozó adatokban, hogy néhány érdekes, eddig nem, vagy alig ismert magyar várostörténeti mozzanat felderítését ígérték. Feldolgozásukhoz több, mint tíz évvel ezelőtt kezdtem hozzá, s jóllehet a sok adat miatt kezdettől fogva számítógépet használtam, a munka lezárásának szánt hosszú tanulmányomban nem alkalmaztam bonyolultabb statisztikai eljárásokat.1 Az értékelés, a megírás során azonban mind ' A városi élet keretei a feudáliskori Magyarországon. Kassa társadalma a XVI. század derekán. Kézirat az Akadémiai K. kiadási tervében. Számos további állításomat természetesen erre a munkára alapozom majd.
