Századok – 1980

Közlemények - Székely György: Mátyás király és a morva főváros 600/IV

MÁTYÁS KIRÁLY ÉS A MORVA FŐVÁROS 613 hegyjogot, hegymesteri intézményt és hegytanácsokat (super Iure montano; pergmistr a conssele horny obywatele miesteczka) illeti, és Brnóban 1479. szeptember 8-án kelt. Feltűnik benne Prothasius olomouci és János váradi püspök, Emrich z Zapole hrabie Spisky, Cztiborz Czymburgka heuptman margkrabstwie morawskeho, az urak sorában Markwarth z Lompnicze, Dobess z Boskowicz, Heraith z Cunstatu, Jaroslaw z Bozkowicz mint a cseh királyság kancellárja és Jan Plankner z Kynspergku morva őrgrófsági alkamarás. Feltűnő a magyarországi környezet beleszürődése. Tudomást szerzett és pecsét, aláírás, formai kellékek nélküli papíroklevél formájában megőrizte Brno Mátyás királyi latin nyelvű rendelkezését Uherské HradiSté 1481. június 28-i privilegizálásáról (magistro ciuium consulatui totique communitati ciuitatis uhe. radyss). Megmaradt a brnói levéltári anyagban Jaroslav z Boskovic, Mátyás cseh királyi kancellárjának a brnóiakhoz 1482 valamelyik szerdáján írt cseh nyelvű levele. Maga a király írt (Commissio propria domini regis) Budáról cseh nyelven Brno városához 1483. október 1-én, amelyben mégis német nyelven említi a pénzverőházat (duóm nass w miestie wassem Brnie .. . Minczhoff). Más forrásból tudjuk, hogy a pénzverőház a brnói halpiacon állt. 1477-ben a háztulajdonosok sorában is említenek Brnóban egy Nicolaus monetarius-t. Több oklevél az óbrnói királyi kolostorra vonatkozik. Mátyás e tárgyban 1485. április 29-i, Bécs melletti haditáborában kelt cseh nyelvű levele szólt a brnói tanácshoz. Ez érintette a várost, mivel a kolostori jogokhoz borkimérés kapcsolódott. Ez ügyben szerepelteti a király Ctibor z Cimburka morva őrgrófsági hejtmant és Vilém zPernstejna marsallt. A király Budáról 1486. március 10-én kelt levele Brno tanácsához szól a város borkimérési szabadságáról (wassich swobod о wina ssenkowemy) és a királyi kolostor apátnőjének privilégiumáról. Ez alkalommal a király János váradi püspököt szerepelteti, azaz Filipec Jánost, mint kancellárt (canczlerz nass). A királyi kolostor apátnője és konventje ügyében a király 1486. szeptember 17-én Znojmóban kelt cseh nyelvű oklevelében Filipec János püspököt, Ctibor hejtmant és a marsallt szerepelteti arbiterként. Az óbrnói borkimérési (winne ssenky) ügyében Jan Filipec z Prus királyi kancellár még feladatot látott el a Budán 1489. június 24-én kelt cseh nyelvű királyi oklevél szerint is, amelyet Mátyás a brnói polgármesternek és tanácsnak küldött. Ekkor már keserű szájízzel fogadhatták a hosszúra nyúlt, a feudális igényeket tekintetbe vevő, feudális urakra bízott döntési folyamatot a város vezetése és adófizetői. Közben már a nemesi behatolás fontos jele is felbukkant Mátyás király morva fővárosában. A város papirosregistrumának 1486. október 21-i bejegyzése szerint (folio 1 recto) polgári házat vehetnek nemesek, és beírhatják a nemesi könyvekbe! Az ügyben újfent szerepelnek János váradi püspök, Cztibor z Czymburka, Wylim z Pernsteina, illetve Olomouc és Brno polgármesterei, tanácsa, községe. Az állandó politikai tényezők között is kiemelkedett tehát a morva hejtman Ctibor Tovaöovsky z Cimburka, akinek helyzete csak megszilárdult a két király közti 1478. évi egyeztetés után s aki a morva tartományi jog neves megszerkesztője (Kniha Tovacovská).7 A Mátyás-kor vége felé egyre világosabb a nemesi hatalom megerősödése a cseh— morva polgársággal szemben. De a küzdelem még nem dőlt el, a kézművesek és kereskedők gazdasági szerepe még némi reményekkel kecsegtethetett. A morva és cseh 'Archív Mésta Bma. Sbírka listin, mandátü a listú. Císlo: 603, 610, 627, 643, 665, 685, 710, 7 22, 7 3 2, 744 , 75 2, 75 8, 760 , 778;tf<mí Wehl: Brünn i. m. 15. Jahrhundert 64. о.