Századok – 1980
Tanulmányok - Urbán Aladár: Reformtörekvések és történelmi tanulságok 26/I
REFORMTÖREKVÉSEK ÉS TÖRTÉNELMI TANULSÁGOK 47 lönítés, hanem „a munkával összekötött magányrendszer" híve.10 5 Érdemes még megemlíteni, hogy a magyarországi jogászok jól ismerték és gyakran emlegették Edward Livingston: Project of A New Penal Code for the State of Louisiana című munkáját, amely az első ilyen természetű munka volt az Egyesült Államokban.106 A korabeli Egyesült Államok ipari forradalmának kibontakozása: a gyáripar fejlődése és a vasútépítés eredményei egész Európát foglalkoztatták. Ezek köztudottak voltak már korábban is, a Kossuthot megelőző és a külföldi híranyagot kellő részletességgel közlő sajtó jóvoltából. Ehhez mérten a vizsgált korszak Pesti Hirlap-jának az amerikai iparral és a gazdasági fejlődéssel kapcsolatos megnyilatkozásai viszonylag kisszámúak. Ezek közül a legkorábbi a már említett, Franklin nevéhez kapcsolódó történet, amelyet elsőként nem Kossuth említ, s amelynek fő következése, hogy az angol monopoltörekvésekkel szembeforduló amerikai gyarmatokon „mintegy lábdobbantásra" bújtak elő a földből a gyárvárosok.107 Ez persze így túlzás, de Kossuth később hivatkozik a Boston melletti Lowell példájára, amely „csaknem a legelső gyárváros olyan helyen .. . hol alig 25 év előtt kondult meg először az őserdőt irtó fejszevágás".108 Ez a gyors fejlődés a hivatkozási alap a vasútépítés esetében is, ahol Kossuth a „time is money" amerikai közmondásban látja annak magyarázatát, hogy az „egyesült statusok" olyan komoly eredményeket ért el ezen a téren. A cikk elmondja, hogy az Államok a magyarországinál alig nagyobb lakossággal, de közel huszonnégyszer nagyobb területen tíz év alatt 2000 angol mérföld vasútvonalat épített, és további 5000 mérföldnyit munkába vett — míg Magyarországon öt évvel a szükséges földterület kisajátításáról intézkedő 1836: 25. tc. után még egy talpalatnyi vasút sem épült.109 Az Egyesült Államok kereskedelméről nem sok szó esik, de a List tanait bemutató értekezés utal arra, hogy Amerika — engedve a teoretikus megfontolásoknak — megnyitotta kikötőit az angol termékek előtt és ráfizetett.11 0 Míg a kortársak igen nagyra becsülték az Egyesült Államok költségvetési politikájának azt az eredményét, hogy felszámolta a háborús államadósságokat,11 1 a bankpolitikáról, pontosabban az egyes tagállamok jegybankjainak az 1837. évi pénzügyi pánik eredményeként bekövetkezett csődjéről a lap elmarasztaló cikket közölt Fényes Elektől. A cikk így ad hangot szerzője kiábrándultságának: „Éjszakamerikában a jegybankok bukása napirenden van, és -a státusok ezen egyesületének, melly sokak véleménye szerint fekvése s polgári institutiói következtében a boldog országok mintájául szolgálhatna ... az elharapódzott jegybank-düh miatt gyökerében van megrendítve, és e szabad országban éhezők s vagyo-1 05 Szemer Bertalan: Figyelmeztetés a javítórendszer ügyében; PH 1841. No. 54. A fogságot megízlelt Kossuth a „Külföldi napló" híranyagában, egy londoni nyilatkozat kapcsán már közölte azt a - nézeteivel nyilván egyező - véleményt, hogy a „hallgató rendszer" (a magánzárka) könnyen vezet az elítélt lelki egyensúlyának felborulásához, a megőrüléshez; PH 1841. No. 44. ""Védelem és nyilvánosság c. vezércikkében Kossuth hivatkozik rá; PH 1841. No. 54. Szalay, A büntető eljárásról... c. munkájában (13, 67. pp.) az 1824. évi londoni kiadásra hivatkozik. 1 0 7 Haraszty Samu: Műipar; PH 1841. No. 36. Kossuth kétszer emlegette Franklin történetét: PH 1842. No. 110, 114. (L. még a 82. jegyzetet.) 1 °'PH 1841. No. 85. (A példa Bölöni Farkas könyvéből való.) ,0 'PH 1841. No. 49. "°PH 1842. No. 121. 111 Gorove, Nemzetiség 31.
