Századok – 1980
Tartalomjegyzék - Romsics Ignác: Történetírásunk a két világháború közötti korszakról 440/III
A KÉT VILÁGHÁBORÚ KÖZTI KORSZAKRÓL 461 sére, s kiváltképp fasiszta diktatúrák életrehívására. Németországban, melyet Lackó a fejlett országok régiójába sorol, egy ütemvesztett expanzív kapitalizmus dinamizmusának a megtörése, s az ezen alapuló akut forradalmi veszély állt a fasiszta diktatúra hátterében. A nyugat-európai és a balkáni típus közötti átmeneteket képviselő országok kelet-középeurópai csoportjának, Magyarországnak, Lengyelországnak és Romániának a társadalmi szerkezete ugyan nagyobb lehetőséget nyújtott fasiszta ideológiák befogadására és fasiszta mozgalmak kitermelésére, mint a balkáni államok társadalmai, de Hitler drasztikus beavatkozásai előtt még ezek a mozgalmak sem voltak képesek az e térségre jellemző autoritatívdiktatórikus rendszerek alapszerkezetének fasiszta átépítésére.100 Lackó megállapításaival Nemes Dezső szállt vitába. Véleménye szerint valamennyi kelet-európai államrendszer fasiszta diktatúra volt; vita tárgyát legfeljebb e diktatúrák koronkénti és országonkénti totális vagy nem totális jellege képezheti.10 1 Ormos Máriának és Incze Miklósnak az „európai fasizmusokkal" foglalkozó gazdag könyvészeti anyagon alapuló monográfiája elsősorban a fasiszta tömegmozgalom és a fasiszta diktatúra határozott szétválasztásával és mint vizsgálati szempontnak az érvényesítésével hozott újat. Véleményük szerint Németország és Olaszország mellett az Ibériai-félszigeten, valamint Kelet-Közép-Európában, tehát Magyarországon és Lengyelországban is fasiszta diktatúrák alakultak ki, noha nem totális jellegűek. A balkáni (román, bolgár, albán, jugoszláv) és baltikumi államrendszereket alapvetően azonban ők sem tartják fasisztának.10 2 E vitán túlmenően a kelet-európai államok többségének (kivétel csak a Szovjetunió) belpolitikájával a magyar történetírás inkább csak annyiban foglalkozott, amennyiben ez az ott élő magyar kisebbségek életviszonyaival elválaszthatatlanul összefüggött. A romániai magyarság helyzetét és politikai mozgalmait Csatári Dániel tárta fel. Munkájában főleg az 1937-es marosvásárhelyi találkozó előzményeire és létrejöttére koncentrált, amely mint népfrontos jellegű laza tömörülés a magyarországi Márciusi Fronttal rokon kezdeményezésnek tekinthető.10 3 A csehszlovákiai magyarság gazdasági, társadalmi, politikai és kulturális viszonyait Arató Endre mutatta be tanulmányaiban. Bár a csehszlovákiai polgári demokrácia előnyeit elvileg a magyar nemzetiségű lakosság is élvezte, Arató adatai amellett tanúskodtak, hogy nemcsak a román kormányzat taszította ahhoz hasonló hátrányos helyzetbe a magyarságot, mint amilyenben 1918 előtt a történelmi Magyarország nemzetiségei is éltek, hanem a valóságban a szlovákiai magyar kisebbséget is gazdasági és politikai diszkriminációk sújtották. A magyarellenes intézkedések elsősorban a városi polgárságot és a földbirtokkal rendelkezőket érintették, de közvetve az agrárproletariátusnak és az ipari munkásságnak a helyzetére is kihatottak, akiknek az életkörülményei - éppen ezért — rosszabbak voltak, mint a többségi nemzetek megfelelő rétegeié.10 4 A csehszlovákiai magyar diákság és érelemiség munkásmozgalomig eljutó 10 "Lackó Miklós: A fasizmus Kelet-Középeurópában. In. Lackó Miklós: Válságok-választások, i. m. 198-317. 1. Uő: К voproszu о fasizme v Jugovosztocsnoj Evrope. ÉH 1970. 513-534. 1. 1 0 'Nemes Dezső: A fasizmus kérdéséhez. Bp. 1976, Magvető. 1461. 102 Ormos Mária -Incze Miklós: Európai fasizmusok 1919-1939. Bp. 1976, Kossuth Könyvkiadó. 309 1. 1 0 3 Csatári Dániel: A vásárhelyi találkozó. Bp. 1967, Akad. Kiadó. 142 1. 104Arató Endre: Tanulmányok a szlovákiai magyarok történetéből. 1918-1975. Bp. 1977, Magvető. 443 1. Uő: Political and Cultural Circumstances of the Hungarians in Bourgeois-democratic Czechoslovakia. AUSB Sectio historica 15. 1974. 141-166. 1. és Political Differentiation in the Hungarian Population of Czechoslovakia in the Post-World War I Years. ÉHH 1975. 383-412.1.
