Századok – 1980
Tartalomjegyzék - Romsics Ignác: Történetírásunk a két világháború közötti korszakról 440/III
458 A FELSZABADULÁS UTÁNI TÖRTÉNETÍRÁSUNK jobboldali szervezet volt a Volksbund, mely széles körű önkormányzat kiépítésével a magyarországi német kisebbség fölötti kizárólagos hatalomra tört. A századforduló éveiben indult politikai katolicizmus súlya és befolyása az ellenforradalom hatalomrajutásával ugrásszerűen megnövekedett. Belső struktúrája azonban jelentős mértékben megváltozott, mintegy az ellenforradalmi rendszerhez idomult. A Giesswein Sándor személyével összeforrt kereszténydemokrata irányzat teljes métékben háttérbe szorult, s a keresztényszocializmus fajgyűlölő szélsőjobboldali ága erősödött meg.85 A polgári liberális pártok és szabadkőműves szervezetek jelentősége csökkent. Korábban sem túlságosan széles tömegbázisuk leszűkült, erejük nem ebben, hanem sokoldalú társadalmi kapcsolataikban és szellemi tőkéjükben rejtett. A rendszer baloldali ellenzékéhez tartoztak.8 6 A haladó egyetemi ifjúsági mozgalmak történetének feltárása többek között azt tanúsítja, hogy mind a Komintern (és ennek nyomán a KMP) új, népfrontos irányvonalára, mind a keresztény-nemzeti kurzusideológia balfelé gravitáló bomlástermékeire az 1930 körül húsz és harminc év közöttiek nemzedéke volt a legfogékonyabb. Tevékenyen részt vettek a Márciusi Front megalakításában, s a legtöbb későbbi népfrontos jellegű akciónak is katalizátorai lettek.87 Több számottevő politikai párt és szervezet monográfiája még nem készült el. Különösen nagy adósság a különféle kisgazda irányzatok történetének részletes feltárása. A két világháború közötti magyar „harmadikutasság" legjelentősebb irányzataként felfogható népi írók mozgalmának inkább vázlatos, mintsem részletes története néhány tanulmányból ismert.8 8 A továbblépést alapos bibliográfia könnyíti meg.8 9 A feldolgozások másik vonulata magát a kormányzati politikát tárta fel. Részletes monográfiák jelentek meg az ellenforradalom hatalomrajutásáról és berendezkedéséről, s ezen belül a kialakult hatalmi rendszer jellegzetességeiről, így például a katonaság szerepéről és Horthy kormányzói jogköréről,90 valamint a harmincas és negyvenes évek "5Gergely Jenő: A keresztényszocializmus Magyaroszágon 1903-1923. Bp. 1977, Akad. Kiadó. 357 1. Uő: Beiträge zur Geschichte der christlichsozialen Bewegung. Der Nationalsozialistische Landes-Arbeiterverband in der Zeit der Räterepublik. AUSB Sectio historica 14. 1973. 143-164. 1. L. Nagy Zsuzsa: A budapesti liberális ellenzék 1919-1944. Bp. 1972, Akad. Kiadó. 177.1. és Uő: Szabadkó'művesség a XX. században. Bp. 1977, Kossuth Könyvkiadó. 177 1. Uő: Le mouvement franc-maconnique hongrois dans l'entre-deux-guerres. AH 1974. 20. tom. 3-4. sz. 337—362.1. 87 Csaplár Ferenc: A Szegedi Fiatalok Művészeti Kollégiuma. Bp. 1967, Akad. Kiadó. 187 1.; Hiller István: A soproni egyetemi hallgatók mozgalmai a két világháború között. Sopron. 1975, Soproni Szemle Kiad. 218 1.; A haladó egyetemi ifjúság mozgalmai Magyarországon. 1918-1945. Fó'szerk. Vass Henrik. Bp. 1978, Kossuth Könyvkiadó: 397 1. 88 Király István: Kezdetek és előzmények (Adalékok a népi írói mozgalom történetéhez). In: Király István: Irodalom és társadalom. Bp. 1976. Szépirodalmi Könyvkiadó. 682 1., 197-207. L; Béládi Miklós: A „népi" írók mozgalma, In: A magyar irodalom története. 6. köt. Szerk. Szabolcsi Miklós. 1106 1. 646-690. 1.; Lackó Miklós: Az Új Szellemi Front történetéhez. In: Lackó Miklós: Válságok-választások. Történeti tanulmányok a két háború közötti Magyarországról. Bp. 1975, Gondolat Könyvkiadó. 362 L, 52-170. L; Lengyel Klára: Adalékok a népies irányzat politikai fejlődéséhez. 1929-1939. Eméleti és módszertani közlemények 7. 1971. 50-70. 1.; Pintér István: A KMP és a Márciusi Front. PtK. 1976. 22. évf. 4. sz. 3-43. 1. 3-43. 1. 8 9 Varga Rózsa-Patyi Sándor: A népi írók bibliográfiája. Művek, irodalom, mozgalom (1920-1960). Bp. 1972, Akad. Kiadó. 940 1. 90 Nemes Dezső: Az ellenforradalom története Magyarországon. 1919-1921. Bp. 1962, Akad. Kiadó. 503 1. Uő: Vengrija v godü kontrrevoljucii, 1919-1921. Moszkva. 1964, Izdat. Progreszsz. 493 1. - Kirschner Béla: A „szakszervezeti kormány" hat napja. (1919.) Bp. 1968, Kossuth Könyvkiadó.
