Századok – 1980
Tartalomjegyzék - Romsics Ignác: Történetírásunk a két világháború közötti korszakról 440/III
446 A FELSZABADULÁS UTÁNI TÖRTÉNETÍRÁSUNK tudott nyújtani, a Bajor Tanácsköztársaság néhány hét után elbukott, a kormányon levő osztrák szociáldemokraták pedig elutasították a proletárdiktatúra gondolatát, s a magyarországi forradalmat inkább csak lojalitásukkal támogatták. Az is bebizonyosodott, hogy a Dunatáj internacionalista munkássága nem képes a nemzetközi szövetséges szocialista tanácsköztársaságok megvalósításának gondolata mellé a lakosság többségét felsorakoztatni. A parasztság és a kispolgárság a győztes nagyhatalmak által is egyértelműen támogatott nemzeti államok eszméjét tette magáévá. De még a román és cseh munkások közül is többen harcoltak a Tanácsköztársaság megdöntésében közreműködő nemzeti hadseregekben, mint a Vörös Hadsereg internacionalista alegységeiben. A polgári demokratikus forradalom és a Tanácsköztársaság iránti kutatói érdeklődés 1969-1970 után csökkent. A két forradalom történetével kapcsolatos ismereteink az utóbbi évtizedben annyiban gyarapodtak, amennyiben egy-két forráskiadás3 3 és a segédtudományok körébe tartozó kutatási eredmény publikálása3 4 mellett a Tanácsköztársaság több országos és egy vidéki vezetőjének biográfiája, ill. mikrobiográfiája is elkészült.3 5 Ezek közül Károlyi Mihály, az első magyar népköztársaság elnöke politikai pályaképének a bemutatása emelkedik ki.3 6 A forradalom napjaira Károlyi gróf olyan kispolgári demokrata politikussá alakult át, aki a nagybirtokrendszer felszámolása mellett már a nagytőke állami korlátozását is jogos és aktuális teendőnek ismerte el, s értelmiségi hívei mellett az SZDP-re és a Kisgazdapártra kívánt támaszkodni. A Vix-jegyzékre Károlyi szociáldemokrata kormány kinevezésével akart válaszolni, s a nemzetközi konstelláció immár reálisabb megítélése alapján a polgári demokratikus forradalmi vívmányok megmentését a proletárdiktatúra győzelme után is „mérsékelt" szociáldemokrata kormány hatalomra kerülésétől remélte. Az 1945 utáni fél évtizedben az ellenforradalom 25 éve sem képezte komolyabb történeti kutatások tárgyát. „Magyarországon is lényegében fasiszta rendszer volt 25 éven keresztül" - jellemezte tömören a kort 1945-ben megjelent rövid írásában Andics Erzsébet.3 7 S eme akkor általános vélemény tükrében mintegy feleslegesnek tűnt a kor problémáiban való elmélyülés. Az első hét—nyolc év tankönyvei és propagandakiadványai lényegében a fenti megállapítást részletezték, ill. a konkrét anyagokkal illusztrálták. Ily módon egy olyan brosúra-irodalom keletkezett, amely érzékletesen mutatta be a dolgozó rétegek nyomorát és az uralkodó osztályok népellenes politikáját, ezen túl azonban nemigen lépett. 33 Dokumentumok a Magyar Tanácsköztársaság zenei életéből. Szerk. Ujfalussy József. Bp. 1973, Akad. Kiadó. 657 1. - A Magyar Tanácsköztársaság Vörös Hadseregének hadműveleti naplója. 1919. ápr. 21. - 1919. júl. 31. összeáll, és bev. Liptai Ervin: Bp. 1974, Zrínyi Kiadó 195 1. 3, Réti László: A Magyar Tanácsköztársaság központi szervei és pecsétjeik. Bp. 1970, Akad. Kiadó. 595 1. 3 5 Borsányi György: Kun Béla. Bp. 1974, Akad. Kiadó. 218 1. - Szabó Ágnes: Landler Jenő. Bp. 1974, Akad. Kiadó. 263 1. - Erényi Tibor: Kunfi Zsigmond. Bp. 1974, Akad. Kiadó. 289 1. -Gábor Sándorné: Szamuely Tibor. Bp. 1974. Akad. Kiadó. 246 1. - Kávássy Sándor: Latinca Sándor. Bp. 1973, Akad. Kiadó. 163 1.) 36 Hajdú Tibor: Károlyi Mihály. Politikai életrajz. Bp. 1978, Kossuth Kiadó. 610 1. Uő: Michael Károlyi and the Revolutions, of 1918-19. АН 1964. 10. torn. 3-4. nr. 351-371. 1. Népszerűsítő jellegű feldolgozás: Jemnitz János - Litván György: Szerette az igazságot. Károlyi Mihály élete. Bp. 1977. Gondolat Könyvkiadó. 450 1. 3 ''Andics Erzsébet: Fasizmus és reakció Magyarországon. Bp. 1945. 39 1.
