Századok – 1980
Tartalomjegyzék - Romsics Ignác: Történetírásunk a két világháború közötti korszakról 440/III
A KÉT VILÁGHÁBORÚ KÖZTI KORSZAKRÓL 441 megállapításai a tankönyvekbe, s a korral foglalkozó egyéb írásokba is átkerültek, sőt újakkal szaporodtak. Melyek voltak ezek? Az ötvenes évek szemlélete lebecsülte a polgári demokratikus forradalom jelentőségét, tagadta célkitűzéseinek pozitív vonásait, s élesen szembeállította a Tanácsköztársasággal. Túlhangsúlyozták a Tanácsköztársaság nemzeti jellegét, a Vörös Hadseregnek honvédő, sőt területvédő szándékot tulajdonítottak, s a bukás egyik legfontosabb okát előbb a jobboldali szociáldemokraták, később a minden differenciálás nélküli szociáldemokraták árulásában jelölték meg. Bírálták és elhibázottnak tartották a két párt március 21-i egyesülésének módját, később magát az egyesülést is. A személyi kultusz követelményeihez igazították a Tanácsköztársaság vezetőinek szerepét és megítélését. Ennek két egészen nyilvánvaló torzítása az volt, hogy egyfelől Kun Bélát azért is bírálták, amit nem tett, másfelől Rákosi Mátyásnak irreálisan nagy jelentőséget tulajdonítottak. Az egyik munkában fel is cserélődött a kettő; a szovjet-oroszországi hadifoglyok eszerint nem Kun, hanem Rákosi vezetésével tértek haza.2 1953 júniusa után néhány realistább hangvételű had- és jogtörténeti részlettanulmány jelent meg, a valódi frontáttörés azonban csak az ötvenes évek második felében kezdődött meg. Az egyoldalúságok leküzdése terén némi előrelépést jelentettek a MSZMP KB Párttörténeti Intézete által 1956 és 1960 között megjelentetett dokumentumkötetek,3 amelyekhez az 1959-es évforduló kapcsán több, részproblémát tárgyaló forrásgyűjtemény társult. Kiemelkednek ezek közül a kor irodalmi és publicisztikai terméséből válogató szöveggyűjtemények,4 valamint a Vörös Hadsereg harcaival5 és a Tanácsköztársaság művelődés- és szociálpolitikájával foglalkozó dokumentumválogatások.6 Ezek megjelenésével egyidejűleg, ill. röviddel ezek megjelenése után a két forradalom számos vezetőjének válogatott írásai és beszédei is napvilágot láttak.7 2Rákos Ferenc: Állam és alkotmány a Magyar tanácsköztársaságban. Bp. 1953. Jogi és Államigazgatási Kiadó. 147 1. 3A magyar munkásmozgalom történetének válogatott dokumentumai. 5. köt. A magyar munkásmozgalom a Nagy Októberi Szocialista Forradalom győzelmét követó' forradalmi fellendülés idó'szakában. 1917. nov. 7. - 1919. márc. 21. összeáll. Gábor Sándomé, Fehér András, stb. Bp. 1956. Szikra. 775 1. - 6/A-B. köt. A Magyar Tanácsköztársaság. 1919. márc. 21. - 1919. aug. 1. Összeáll. Gábor Sándomé, Hajdú Tibor, Szabó Gizella. Bp. 1959-1960, Kossuth Kiadó. 745; 786 1. "„Mindenki újakra készül." Az 1918-19-es forradalmak irodalma. Szöveggyűjtemény. Szerk., bev., jegyz. József Farkas. 1-4. köt. Bp. 1959-1967. Akadémiai Kiadó, 654; 870; 741; 1221 1. 5A Magyar Vörös Hadsereg 1919. Válogatott dokumentumok, összeáll. Hetés Tibor. Bev. Liptai Ervin. Bp. 1959, Kossuth Kiadó. 530 1. 6 A Magyar Tanácsköztársaság művelődéspolitikája. Válogatott rendeletek, dokumentumok, cikkek. Sajtó alá rend., gyűjt, és bev. Petrák Katalin, Milei György. Bp. 1959, Gondolat. 381 1. - A Magyar Tanácsköztársaság szociálpolitikája. Válogatott rendeletek, dokumentumok, cikkek. Sajtó alá rend., gyűjt, és bev. Petrák Katalin, Milei György. Bp. 1959, Gondolat. 376 1. 7Kun Béla: A Magyar Tanácsköztársaságról. Válogatott beszédek és írások, összeáll. Pintér Marianna, bev. Münnich Ferenc. Bp. 1958, Kossuth Kiadó. 643 1. (La République Hongroise des Conseils. Discours et articles choisis. Intr. de Jacques Duclos et Ferenc Münnich. Bp. 1962, Corvina. XXIII, 463 1. és szbrannüe sztat'i i recsi (Szószt Agnessza Kun.) Bp. 1972. „Korvina" 358 1.) Stromfeld Aurél válogatott írásai, összeáll, és bev. Hetés Tibor. Bp. 1959, Zrínyi. 382 1. - Szamuely Tibor: Riadó. Válogatott cikkek és beszédek. Kun Béla előszavával. Bp. 1957. Kossuth. 210 1. -Landler Jenő: Válogatott beszédek és írások, összeáll, és bev. Gadanecz Béla, Szabó Ágnes. Bp. 1960, Kossuth. 579 1. 9 Századok 1980/3
