Századok – 1980
Tartalomjegyzék - Szász Zoltán: A világosi fegyverletételtől az őszirózsás forradalomig 404/III
424 A FELSZABADULÁS UTÁNI TÖRTÉNETÍRÁSUNK zatot a hatalmasra duzzadó demokratikus ellenzék támadja nap mint nap. 139 Az ellenzék ideológiailag legfelkészültebb szárnya az ún. polgári radikálisok voltak, az élen olyan társadalomkutatókkal, mint Jászi Oszkár vagy Szende Pál. A munkásmozgalommal is kapcsolatban álló radikálisok vizsgálata eszmetörténeti megfontolásból is előtérbe került.14 0 A kisebb, vagy kisebb jelentőségű ellenzéki erők között tartjuk számon a köztársasági mozgalmat,14 1 az agrárszocialisták pártját,14 2 az Áchim-féle radikálisabb14 3 és a Nagyatádi Szabó-féle mérsékelt14 4 paraszti-kispolgári tömörüléseket. Az erősödő keresztényszocialista mozgalom — melyet a magyar főpapság nem támogatott — maga is a dualizmus válságának egyik terméke.14 5 Az első világháború kitörése valamikor főként azért foglalkoztatta a magyar kutatókat, hogy a magyar kormány, s ezáltal Magyarország „felelősségét" tagadják. Ma már tudjuk, hogy Tisza István gróf, a magyar miniszterelnök a júliusi válságban egy ideig valóban ellenezte a háborút, s utolsóként, német nyomás alatt járult hozzá a Szerbiához intézett ultimátumhoz. A háborús felelősség kérdése ma már a kutatásban periférikus, sokkal inkább az odavezető út,146 a háború alatti politika feltárása tűnik fontosabbnak. A háború alatti magyar minisztertanácsok, valamint a közös minisztertanácsok jegyzőkönyvei14 7 a legfontosabb forráskiadványok ebből a szempontból. A monográfiák, ,39 Pölöskei Ferenc: Kormányzati politika és parlamenti ellenzék. 1910-1914. Bp. 1970. Akad. Kiadó 258 1. Károlyi Mihály: Az űj Magyarországért. Válogatott írások és beszédek, 1908-1919. Vál. szerk. és bev. Litván György. Bp. 1968, Magvető 357 1. 14 0 Mérci Gyula: Polgári radikalizmus Magyarországon. Bp. 1947, Karpinszky Aladár ny. 128 1. Fukász György: A magyarországi polgári radikalizmus történetéhez 1900-1918. Jászi Oszkár ideológiájának bírálata. Bp. 1960. Gondolat, 391 1. Sziics László: A magyarországi polgári radikalizmus kialakulásának történetéhez. Sz 1963. 97. évf. 6. sz. 1205-1241.1. Mucsi Ferenc: A polgári radikalizmus Magyarországon 1900-1914. TSz 1977. 20. évf. 2. sz. 280-314.1. 141 Bónis György: Nagy György és az 1914 előtti magyar köztársasági mozgalom. Bp. 1962, Akad. Kiadó 1121. (Értekezések a történeti tudományok köréből. Uj sor 26.) 14 2 Dolmányos István: Mezőfi és a koalíció. Bp. 1960. Akad. Kiadó. 87 1. (Értekezések a történeti tudományok köréből. Uj sor 17.) 143 Domokos József: Áchim L. András. Bp. 1971, Kossuth Kiadó. 350 1. Achim L. András emlékkönyv. 1871-1971. Szerk. Pölöskei Ferenc, Szántó Ferenc. Békéscsaba, 1972. 157 1. 144 Király István: Nagyatádi Szabó István útja a képviselői mandátumtól az őszirózsás forradalom miniszteri székéig. AtSz 1971. 13. évf. 3-4. sz. 422-453.1. 1972. 14. évf. 1-2. sz. 173-195.1. s Galántai József: A ,,keresztény szocialista" szervezkedés Magyarországon, 1903-1918. PtK 1959. 5. évf. 1. sz. 67-93.1. Gergely Jenő: Die christlichsoziale Bewegung in Ungarn. (1903-1914) AUSB Sectio historica. Tom XVI. Bp. 1975.81-116.1. Gergely Jenő: A keresztényszocializmus Magyarországon. 1903-1923. Bp. 1977. Akad. Kiadó 357 1. 14 6 Galántai József: Tisza István és az első világháború. Sz 1964. 98. évf. 4. sz. 687-7121. Galántai József: Szarajevótól a világháborúig. Bp. 1975. Kossuth, 222 1. + 8 t. Nándori Pál: Die Verantwortung Ungarns für den ersten Weltkrieg. AUSB Sectio iuridica 8. 1968. 77-95.1. 14 ''Diószegi István: Aussenminister Stephan Graf Burian. Biographie und Tagebuchstelle. AUSB Sectio historica 8. 1966. 161-208. p. Magyar minisztertanácsi jegyzőkönyvek az első világháború korából. 1914-1918. összeáll. Iványi Emma, Bp. 1960. Akad. Kiadó 581 1. 4 t 7 mell. Protokolle des Gemeinsamen Ministerrates der Österreichisch-Ungarischen Monarchie (1914-1918) Eingel. u. zgest. von Miklós Komjáthy. Bp. 1966, Akad. Kiadó 723 1.
