Századok – 1980
Tartalomjegyzék - Szász Zoltán: A világosi fegyverletételtől az őszirózsás forradalomig 404/III
420 A FELSZABADULÁS UTÁNI TÖRTÉNETÍRÁSUNK háborúban vitt szerepe10 3 éppúgy nem kerülte el a kutatók figyelmét, mint ahogy a polgárháború magyarországi tükröződésével is részletes tanulmány foglalkozik.10 4 A neoabszolutizmus korának; hazai politikai életében — amely természetesen nem választható el teljesen az emigráció történetétől — eléggé sok a fehér folt. Kevéssé vizsgált, inkább csak a jogtörténészek érdeklődését kelti fel az új rendszer berendezkedése, közigazgatásának és bíráskodásának kiépítése. A történészek érdeklődése inkább ott kezdődik, ahol a nagy passzivitás korszakát a politikai megélénkülés váltja fel. A Bachrendszer egyházpolitikája10 5 által kiváltott többletsérelem nyomán kibontakozó ellenállás beleillett az 1850-es évek második felének megerősödő, haladó nemzeti mozgalmába. A társadalmi hierarchia alján elhelyezkedők mozgása részleteiben mindaddig jórészt rejtve maradt a kutatás előtt, amíg részletes levéltári vizsgálat fényében jelentős osztályharcos, részben Habsburg-ellenes népi ellenállás körvonalai ki nem bontakoztak.10 6 A némi önkénnyel magyar sajátosságnak tekintett betyármozgalom 1849-től 1867-ig megtestesíti a parasztság legszegényebbjei körében a társadalmi igazságszolgáltatás reményét, hogy azután 1867-től a remény is, a betyárvilág is hamarosan a mesékbe szoruljon vissza.10 7 A forradalom bukása utáni magyar politika fő kérdése történetírásunkban mindmáig abban foglalható össze; volt-e lehetőség 1848 valamilyen megismétlésére, vagy csupán a Habsburgokkal való alku, vagy éppen a teljes behódolás maradt hátra. A forradalomtól elforduló középnemesség egyik ideológusa, Kemény Zsigmond, a nemzetiségek feletti uralmat, sőt a balkáni pozíciók megerősítését akarta Ausztria segítségével elérni.10 8 Az 1848-as vívmányok továbbfejlesztését, valamint a forradalmat felülről, konzervatív módon lezárni kívánók tábora közötti nagy összeütközés az 1860. évi októberi diplomával kezdődő politikai eseménysor idején ment végbe. Az ezzel foglalkozó nagy monográfia kimutatta, hogy igen komoly erőtartalékai voltak a demokratikus tábornak, s hogy a Habsburgokkal való kiegyezést keresők tábora csak a hatalom és a konzervatív erők segítségével tudott fokozatosan túlnyomó többségre jutni.109 Mikor fordult a középnemesség egyértelműen a forradalom eszméi ellen,11 0 mikor kezdődött a kiegyezés előkészítése11 1 — mindez továbbra is történetírásunk izgalmas kérdései közé tartozik. Az 10 Mes Tivadar: Magyarok az észak-amerikai polgárháborúban. 1861-1865. Bp. 1964, Pannónia 149 1. l°*Kretzoi, Charlotte: The American Civil War as reflected in the contemporary Hungarian Press, 1861-1865. Angol filológiai tanulmányok - Hungarian Studies in English 2. (Szerk. Országh László) Debrecen 1965. 61-92.1. 1 05 Révész Imre: Fejezetek a Bach-korszak egyházpolitikájából. Bp. 1957, Akad. Kiadó 212 1. (Értekezések a történeti tudományok körébó'l. Új sor 2-3.) ,06 Sashegyi Oszkár: Munkások és parasztok mozgalmai Magyarországon 1849-1867. Iratok. Bp. 1959, Akad. Kiadó 534 1. 1 0 7 Szabó Ferenc: A délalföldi betyárvílág. Gyula 1964. 171 1. i0 'Kosáry Domokos: Kemény és Széchenyi 1849 után. ITK 1963. 67. évf. 2. sz. 149-170 1. 109 Szabad György: Forradalom és kiegyezés válaszútján (1860-61) Bp. 1967, Akad. Kiadó III, 644 1. 1 1 0 Kosáry Domokos: Szabadságharc és kiegyezés között. Reflexiók egy témához. TSz 1969. 12. köt. 3-4. sz. 337-344. 1. Szabad György: Hungarian political trends between the revolution and the compromise. 1849-1867. Bp. 1977. Akad. Kiadó 18 1. (Studia historica 128.) 111Hanák Péter: The first attempt at the Austro-Hungarian Compromise „1860". Bp. 1975. Akad. Kiadó 361. (Studia Historica 108.)