Századok – 1980
Tartalomjegyzék - Szász Zoltán: A világosi fegyverletételtől az őszirózsás forradalomig 404/III
AZ 1849-1G TERJEDŐ KORSZAKRÓL 417 ről, népmozgalomról, lakásviszonyokról, iskolázottságról, foglalkozási megoszlásról stb. adnak számot. A legrészletesebb kép a századforduló idejéről készült,8 1 s ebből a polgárság és a középosztály fejlődési útját is megismerhetjük. Legtöbbet a parasztság történetével foglalkozott a kutatás. A Szabó István körül kialakult agrártörténeti iskola ezen a téren mutatott fel fontos eredményeket. A parasztság kapitalizmuskori történetét elemző — már említett — kétkötetes mű mellett számos tanulmány foglalkozott a polgári átalakulás kérdéseivel,8 2 ezek a birtokviszonyok, a bérmunka, az osztályharc problémáit világítják meg, külön vizsgálják a földesúri birtokon élő nagytömegű, ún. majorsági zsellérek 1848 (a jobbágyfelszabadítás) utáni sorsát.8 3 A századvég immár átalakult agrárnépességét a rétegződés sajátosságai szerint statisztikai elemzések mutatják be,8 4 a parasztság további bomlását a termelés differenciálódása, a felhasznált idegen munkaerő, az eladósodás szempontjai szerint is vizsgálták.8 5 A paraszti társadalom és paraszti művelődés 19-20. századi bemutatására nagy összefoglaló készült, mely külön kötetekben vizsgálja a falvak, a mezővárosok és a tanyák életét.8 6 A paraszti életkörülmények és az osztályharc elemzése keretében vizsgálta történetírásunk a mezőgazdaságból kirajzó és a nagy lecsapolásoknál, töltésépítéseknél, vasútépítkezéseknél dolgozó kubikusok — a parasztság és ipari proletariátus között elhelyezkedő jelentős réteg — kialakulását és sorsát.8 7 Az összefoglaló igényű tanulmánykötetek mellett regionális vizsgálatok készültek,8 8 köztük olyan, amelyik egy megye teljes társa-József. Bp. 1963, Közgazd. és Jogi Kiadó 441 1. 8 t, 4 mell. Demográfiai jellemzó'k a települések nagyságcsoportja szerint (1900-1960) Bp. 1968 509 1. Dányi Dezső: Regionális fertilitási sémák Magyarországon a 19. sz. végén. Dem. 1977. 20. évf. 1. sz. 56-85 1. "Hanák Péter: Vázlatok a századelő magyar társadalmáról. TSz 1962. 5. évf. 2. sz. 210-245 1. Skizzen über die ungarische Gesellschaft am Anfang des 20. Jahrhunderts. AH 1963. tom. 10. nr. 1 — 2. 1-47.1. 8 2 Szabó István: A parasztság történetének problematikája Magyarországon a kapitalizmus koréban. Sz 1961. 95. évf. 6. sz. 848-861.1. 83 Für Lajos: A majorság zsellérkedés rendezése 1848-1896. In: Agrártörténeti tanulmányok. Bp. 1960, Tankönyvkiadó, 415-543 1. 84 Kiss Albert: Az agrárnépességi viszonyok területi alakulása Magyarországon 1880-1960. Demográfia. 1961. 4. évf. 1. sz. 50-90.1. Kolossá Tibor: Adatok az agrárnépesség összetételéhez az Osztrák-Magyar Monarchiában (1900 körül) AtSz 1962. 4. évf. 1-2. sz. 95-128. p. 3-4. sz. 447-536.1. Kolossá Tibor: Adatok az agrárproletariátus arányához és összetételéhez az Osztrák-Magyar Monarchiában (1900) TSz 1959. 2. évf. 1-2. sz. 104-127 1. Beiträge zur Verteilung und Zusammensetzung des Agrarproletariats in der Österreichisch-Ungarischen Monarchie. 1900. Studien zur Geschichte der Österreichisch-Ungarischen Monarchie. Bp. 1961, Akad. Kiadó 239-265. p. 8 5 Király István: A parasztság felbomlásának néhány kérdése a XX. sz. elején. Sz 1952. 86. évf. 2. sz. 437-468.1. Szuhay Miklós: A pararztság felbomlásának egyes kérdései Magyarországon az első világháború előtt. Tanulmányok a kapitalizmus történetéhez Magyarországon 1867-1918. Bp. 1956, Szikra 219-279.1. 86 Paraszti társadalom és műveltség a 18-20. században. I—III. Szerk.: Hofer Tamás, Kisbán Eszter, Kaposvári Gyula, Szolnok, 1974, 221, 200, 237 1. 87 Katona Imre: A magyar kubikusok élete. Bp. 1957, 1291. Katona Imre: Die ungarische Erdarbeiter. AEt. 1958. 7. tom. 1-2. fasc. 155-218.1. 88 Dózsa népe. Parasztságunk sorsa és küzdelmei (1848-1949) Szerk.: Hársfalvi Péter. Bp. 1956. MEDOSz. 145 1. Hunya István-Farkas Ottó-Tolnai István: A magyar földmunkásság életéről, harcairól. Bp. 1960, Táncsics Kiadó 155 1. Kanyar József: Somogyi parasztság, somogyi nagybirtok 1901-1910. Kaposvár, 1957, 54 1. 2 térk.
