Századok – 1980
Tartalomjegyzék - Szász Zoltán: A világosi fegyverletételtől az őszirózsás forradalomig 404/III
410 A FELSZABADULÁS UTÁNI TÖRTÉNETÍRÁSUNK polgárosodás, s idővel csökkent a csehek, osztrákok gazdasági túlsúlya. Amellett a gazdasági egység és a munkamegosztás bizonyos előnyöket biztosított nemcsak a politikailag hegemón nemzetek, hanem a politikailag elnyomott nemzetek számára is.19 Egy másik tanulmány a magyar mezőgazdaságnak a Monarchia piacán elfoglalt helyét elemezte a piaci kapcsolatok, a termelés extenzivitása és intenzivitása szempontjából, megállapítva, hogy a nagy gazdasági egység a múlt század 60-as—70-es éveitől előmozdította a gyors növekedést, s az európai gabonaválság után is jó felvevő piacot biztosított a magyar termékek számára.20 Ugyancsak a differenciáltabb "megközelítést szolgálta az a tanulmány, amelyik a birtoknagyság, piacviszonyok és termelési ágak együttes vizsgálatának fontosságát azért emelte ki, hogy érthetőbbé váljon: egyazon birtokkategóriában nagyon is eltérő gazdasági eredmények, jövedelmi viszonyok alakulhatnak ki.2 1 Ebből a szempontból volt fontos a termelési övezetek külön vizsgálatát előtérbe állító tanulmány, amely egyébként a statisztikai számszerűségek mögött meghúzódó minőségi változások tisztázásával kimutatta, hogy az állatállomány 1895—1911 közötti viszonylag mérsékelt növekedését a nagy hús- és tejhozamú fajták előtérbe kerülése kísérte, ami a korban igen nagy fejlődést jelentett.2 2 A magyarországi nem magyar népek történetének komplex megközelítése szempontjából úttörő fontosságú tanulmány foglalkozott az egyes nemzetiségi területek gazdasági fejlődésének fő kérdéseivel. Statisztikai adatsorok segítségével, különböző fejlettségű régiók elhatárolásával kimutatta az elmaradottság és lassú fejlődés összefüggését, leszögezve, hogy ennek részben történeti, részben természeti okai, részben pedig a kapitalizmus spontán gazdasági törvényszerűségéből adódó okai voltak; előnyök és hátrányok egészében bármely nemzetiséghez tartozót egyformán érintettek. A századvégen meggyorsult az elmaradottabb régiók fejlődése is, ami kihatott a nem magyar népek átrétegződésére, társadalmi-politikai viszonyainak alakulására és elősegítette a nemzeti mozgalmak kibontakozását.2 3 Az 1960-as évek közepére beérett tehát az az egy évtizedes munka, amelynek eredményei legelőször részben az említett nemzetközi konferencia2 4 anyagában, részben egy-két korábbi, főként gazdaságtörténeti munkában,2 5 részben a Molnár Erik főszerkesztésében napvilágot látott kétkötetes Magyarország története c. magyar nyelvű és egy 1 ® Kolossá Tibor: Statistische Untersuchung der sozialen Struktur der Agrarbevölkerung in den Landern der Österreichisch-Ungarischen Monarchie. Die Agrarfrage in der Österreichisch-Ungarischen Monarchie 1900-1918. Bukarest, Verlag der Akademie der S. R. Rumäniens 1965, 79-172.1. 2 0Puskás Julianna: Gestaltung der landwirtschaflichen Produktion in Ungarn und der Markt der Monarchie (1870-1914). Die Agrarfrage in der Österreichisch-Untarischen Monarchie 1900-1918. Bukarest 1965, Verlag der Akademie der. S. R. Rumäniens. 173-231.1. 21 Sándor Pál: Methodologische Problemen der Untersuchung der Agrarstruktur in Ungarn um die Wende des 20. Jahrhunderts. Die Agrarfrage . . . 233-257.1. 22 Vörös Antal: Bedeutung der Produktionszonenforschung. Die Agrarfrage . . . 259-274.1. 23 Katus László: Über die wirtschaftüchen und gesellschaftlichen Grundlagen der Nationalitätenfrage in Ungarn vor dem erster. Weltkrieg. Lásd: Die nationale Frage in der Österreichisch-Ungarischen Monarchie 1900-1918. Red. Péter Hanák. Bp. 1966, Akad. Kiadó. 149-216.1 24A konferencia ismertetését Id.: Historical problems of the Austro-Hungarian Monarchy, 1900-1918. Conference held in Budapest from the 4th to the 9th of May, 1964. AH 1965. 1-4. sz. 341-373.1. 2 5 Szabad György: A tatai és gesztesi Eszterházy-uradalom áttérése a robotrendszerről a tőkés gazdálkodásra. Bp. 1957, Akad. Kiadó, 592 1. 4 t., 2 térk.
