Századok – 1980
Tartalomjegyzék - Miskolczy Ambrus: A szatmári békétől az 1848/49-es forradalom és szabadságharcig 378/III
402 A FELSZABADULÁS UTÁNI TÖRTÉNETÍRÁSUNK Új útra lépett történetírásunk akkor is, amikor a népfelkelő és gerillaharcok jelentőségét mérte fel.10 6 Új források alapján újra megvizsgálta a szabadságharc utolsó napjaiban teljhatalommal felruházott Görgey Artúr felelősségét abban, hogy a magyar hadsereg az orosz cári intervenciós hadsereg előtt, feltétel nélkül letette a fegyvert, amit brutális osztrák megtorlás követett.10 7 A hadtörténeti kutatások az addig szemléleti okok miatt elhanyagolt kérdéseket kezdtek vizsgálni. Az utóbbi időben a figyelem a hadseregszervezési kérdések mellett a forradalmi hadsereg összetételének vizsgálata felé fordul.10 8 A forradalom és a szabadságharc alapvető fontosságú kérdésében, a nemzeti kérdés megítélésében is radikálisan szakítani kellett a polgári történetírásnak azzal a felfogásával, amely csak „végzetes" ellentétek felidézését látta a nemzeti mozgalmak fő erőinek szembekerülésében. Egész sor tanulmány mutatta be a különböző nemzeti célkitűzések összehangolását célzó törekvéseket. Tudjuk, hogy a megbékélés lehetőségének túlhangsúlyozása, ill. a megbékélési szándék rávetítése különböző kortárs megnyilatkozásokra a bonyolult nemzeti és társadalmi problémák egytényezős magyarázatával is járhat. Ennek elkerülése érdekében történetírásunk általában nagy súlyt helyez a dunatáji népek nemzeti és társadalmi mozgalmainak kutatásában a különböző irányzatok árnyalt bemutatására, azok társadalmi bázisának megrajzolására. S történetírásunk ezek értékelésében kezdettől fogva hangsúlyozta, miként szolgálta a forradalom az együttélő népek közös érdekét, és a szembenállás mennyire korlátozta azok érvényesítését.109 106 Varga János: Népfelkelő és gerillaharcok Jellasics ellen 1848 őszén. Bp. 1953. Hadtört. Levéltár - Magyar Tört. Társulat. 339 1. 101 Pach Zsigmond Pál: Görgey, Világos után (Kiadatlan Görgey iratok 1849 augusztusából) Sz 1957. 91. évf. 1—4. sz. 198—226.1. Andics Erzsébet: 1849 augusztus. (Ismeretlen adalékok az 1848-49-es magyar forradalom és szabadságharc végnapjairól.) Sz 1965. 99. évf. 3. sz. 425-457.1. Andics, Erzsébet: August 1849. (Unbekannte Daten über die letzten Tage des ungarischen Freiheitskampfes von 1848-1849.) NÉ H 1.1965.531-563.1. Varga János: A Görgey-kérdéshez.Valóság 1960. 3. évf. 2. sz. 94-104 1. Varga János: Az áruló (Megjegyzések Németh László Görgey-drámájához. TSz 1964. 7. évf. 3-4. sz. 596-614.1. ""Borús József: 1849 hadtörténeti irodalmának néhány kérdése. HK 1955. 2. évf. 3-4. sz. 161-203.1. Balázs József: Adélvidéki hadműveletek 1848 nyarán és őszén. HK 1960. 7. évf. 2. sz. 24-42.1. Borús József: Dembinski fővezérsége 1849 februárjában. Sz 1961. 95. évf. 4-5. 536-561.1. Borús József: A felsőtiszai hadtest, 1848 december-1849. február. HK 1963.10. évf. 3. sz. 153-187.1. Böhm Jakab: A Német légió szervezése és tevékenysége az 1848-1849. évi szabadságharcban. HK 1970. 17. évf. 2. sz. 194-218.1. Bona Gábor: Az 1848-49-es szabadságharc katonai vezetésének nemzetiségi összetételéről. Valóság 1978. 21. évf. 7. sz. 8-93.1. 10 '/. Tóth Zoltán: Magyar-román szövetség kérdése 1848-ban. Sz 1948. 82. évf. 1-4. sz. 252-282. 1. Zsoldos Jenő: 1848-1849 a magyar zsidóság életében. Bp. 1948. 256 1.1848-1849. évi iratok a nemzetiségi megbékélésről. (Bp. 1948) A Vallás és Közoktatásügyi Minisztérium és a centenáris ügyország támogatásával kiadja Magyar-Román és a Magyar-Jugoszláv Társaság. 218 1. Arató Endre: A cseh és a magyar nép összefogásának hagyományai 1849-ben. Sz 1952. 86. évf. 3—4. sz. 731-777. 1. I. Tóth Zoltán: A Szemere-kormány nemzetiségi politikája. MTATT 1952. 2. k. 1. sz. 69-91. 1. Hanák Péter: Ugnetennüe narodnü Aosztrijszkoj imperii i vengerszkaja revoljucija 1848-1849 gg. Bp. 1953. 80. (Studia hist. 5.) I. Tóth, Zoltán: Kosut i nacionalnoj voprosz v 1848-1849. Bp. 1954.122 1. (Studia hist. 8.)/. Tóth, Zoltán: The Nationality Problem in Hungary in 1848-1849. АН 1955. l.t. 1-3. nr. 235-277 1. Kemény G. Gábor: Társadalom és nemzetiség a szabadságharc napilapjaiban. Bp. 1957. Hadtörténelmi Intézet 173 1.1. Tóth Zoltán: Bálcescu Miklós élete, 1819-1852. Bp. A. k. 1958. 244 1. Kovács Endre: Magyar-délszláv megbékélési törekvések 1848—49-ben. Bp. 1958. Akad. Kiadó 141 1. (Értekezések a történeti tudományok köréből. U. S. 5.) Both Ödön: Szemere Bertalan belügyminiszter nemzetiségi politikája 1848 nyarán. Szeged, 22. (AUSz
