Századok – 1980
Tartalomjegyzék - Miskolczy Ambrus: A szatmári békétől az 1848/49-es forradalom és szabadságharcig 378/III
400 a felszabadulás utáni történetírásunk Marxista történetírásunk osztályharcos szemléletéből is következett az a megkülönböztető figyelem, amellyel a parasztság sorskérdései felé fordult. Az 1960-as években ismét a paraszti és a polgári átalakulás célkitűzéseit vállaló nemzeti erők törekvéseinek viszonya került az érdeklődés központjába. A kutatások arra kerestek választ, hogy milyen reális lehetőségeket kínáltak a feudális birtok- és tulajdonviszonyok a jobbágyfelszabadítás továbbfejlesztésére, hogy a feudális függéstől mentesített paraszti társadalomból minél többen és minél nagyobb mértékben jussanak földhöz, hogyan éltek a forradalmi erők az adott lehetőségekkel tömegbázisuk biztosítása érdekében. A liberális nemesség tevékenységének értékelésében a számonkérő hangot felváltotta a történelmi teljesítmény mérlegelése és a pozitív mozzanatok hangsúlyozása. Miután az amerikai utas agrárfejlődésnek, vagy a vele rokonított parasztdemokráciának hiányoztak az objektív feltételei, a paraszti társadalom rétegződését vizsgáló kutatások eredményeképpen joggal lehetett hangsúlyozni, hogy a jobbágyfelszabadítás továbbfejlesztése a bel- és külpolitikai viszonyok alakulásától függött. S mind a kelet-európai jobbágyfelszabadítások vizsgálata, mind a magyar jobbágyfelszabadítás! törvény részletes elemzése bizonyította a nemzeti önállósági törekvések vállalásának pozitív szerepét.100 1848—49 regionális problémái mindeddig még nem kaptak jelentőségüket megillető súlyt a kutatásokban. Részletesebben csak néhány nagyobb városban vagy megyében kibontakozó fejleményekkel foglalkozott a szakirodalom, s csak a fővárosban kibontakozó tömegmozgalmak, azok dinamikája került bemutatásra.101 A nagyobb történeti személyiségek tevékenységét is abból a szempontból mutatták be, hogy milyen társadalmi bázisra támaszkodtak és milyen célkitűzések érdekében. Az 1950-es években elsősorban azok felé fordult a figyelem, akik a nemzeti önvédelmi harcot nemcsak vállalták, de abban kezdeményező, vezető szerepet játszottak, vagy mint a révolution hongroise de 1848-1849. АН 1953. 2. t. 1-2. no. 47-149 1. Urbán Aladár: Agitáció és kormányválság 1848 májusában TSz 1970. 13. évf. 3. sz. 344-368 1. Spira Gy(örgy): Le grand jour (Le 15 mars 1848). ÉH 1960. I. 332-362 1. Arató, Endre: Die Wirkung des Nationalismus auf die Politik der Kräfte der Linken in Österreich und in Ungarn im Frühjahr und im Sommer 1848. AUSB Sectio historica 1972. 13. t. 103-158 1. Spira Gy(örgy): Les journées critiques de la révolution hongroise en septembre 1848. ÉHH I. 533-565 1. Szabad György: Petó'fi és Kossuth viszonyának néhány mozzanata. In: Petőfi-mozaik. Bp. 1975.14-31 1. (235) Spira, György: Die Linke in der ungarischen Revolution von 1848/49. In: Rolle und Formen der Volksbewegung im bürgerlichen Revolutionszyklus. (Red. M. Kossok), Berlin, 1976. 194-199 1. 100 Szabó István: A jobbágybirtok problémái 1848-49-ben. In: Szabó István: Tanulmányok a magyar parasztság történetéből. 1948. 311-296 1. Sándor Pál: A jobbágybirtok történeti-statisztikai vizsgálatához. 1786-1853. Bp. 1961. 168 1. Szabó István: Kossuth és a jobbágyfelszabadítás. Sz 1952. 96. évf. 3-4. sz. 509—5921. Barta István: A kormány parasztpolitikája 1849-ben. Sz 1955. 89. évf. 6. sz. 849-881. 1. 1956. 90. évf. 1-2. sz. 4-68.1. Niederhauser Emil: A jobbágyfelszabadítás Kelet-Európában. Bp. 1962. Akadémiai Kiadó 353 1. Varga János: A jobbágyfelszabadítás kivívása 1848-ban. Bp. 1971. Akadémiai Kiadó 367 1. 101 A szabadságharc fővárosa Debrecen, 1849. január-május. Szerk. Szabó István. Debrecen. 1948.593 1. Balázs Péter: 1. „A magyar Marseille." 2. Győr megyei parasztmozgalmak 1848-ban. (Társadalmi harcok Győrött és Győr megyében 1848-ban.) Arrabona 1961.3.k. 111-124.1. 4. k. 1962.171-191 1. Spira György: A forradalmi ország szíve 1848-1849. In: Spira György-Vörös Károly: Budapest története a márciusi forradalomtól az őszirózsás forradalomig. (Szerk. Vörös Károly). Budapest története. 4. k. 1978. Akad Kiadó 21-116 1.
