Századok – 1980
Tartalomjegyzék - Miskolczy Ambrus: A szatmári békétől az 1848/49-es forradalom és szabadságharcig 378/III
AZ 1849-1G TERJEDŐ KORSZAKRÓL 387 monográfia azt az álláspontot képviselte, hogy miután az európai iparfejlődés alapja a textilipar volt, és a 19. század első felében Magyarországon széles tömegeket és nagyobb mennyiségű tőkét lekötni képes paraszti textiliparűzés alakult ki, s miután ez a parasztipar a nemzeti függetlenség kivívása esetén a modern gyáripari fejlődésnek is alapja lehetett volna, így megfelelő vámvédelem biztosításával Magyarország elindulhatott volna az önálló tőkés fejlődés útján.40 A vitapartnerek ezzel az állásponttal — forráskritikai észrevételeken túlmenően — a gazdasági növekedés tapasztalataira alapozott összehasonlító vizsgálódásokat szembesítették, s bár a magyar vonatkozású bizonyító anyag nagy része a 19. század második feléből származott, sikerült körvonalazni a magyar gazdasági élet néhány fontosabb szektorában a növekedés valószínű arányait, az 1848 előtti magyar iparfejlődés feltételeit és lehetőségeit. Az 1960-as évek közepe táján kezdődő kvantifikációs módszert alkalmazó kutatások eredményességének bizonyítása mellett a vita pozitív jelentősége abban rejlik, hogy ismételten felhívta a figyelmet a magyarországi parasztipar és a paraszti iparűzés problematikájára.41 Összehasonlító vizsgálódásokban és a részletkérdések elemzésében is a kelet-európai fejlődés és a gyáripar kibontakozását megelőző szakasz jellegzetes vonásaként mutatják be a kereskedelmi tőke és az egyes kereskedő csoportok viszonylag nagy szerepét.4 2 Az utóbbi években fordult a figyelem a külkereskedelem kérdései felé.4 3 A belkereskedelem kérdéseinek vizsgálata a várostörténeti kutatások szerves része. A regionális és az ország egészére kiterjedő kutatások a városok népességállományának és gazdasági funkciójának elemzésével is azt mutatták ki, hogy a városodás folyamatát alapvetően a mezőgazdasági árutermelés táplálta, de ez csak ott hozott létre jelentősebb települést, ahol találkozott a kereskedelemmel. Az elemző és összehasonlító vizsgálódások eredményeképpen sikerült a magyar városodás sajátosságait az európai városhálózat strukturális és funkcionális változásainak összefüggéseibe is beilleszteni.4 4 Módszertanilag is új színt hozott törté-4 0 Tolnai György: A paraszti szövő- fonóipar és a textilmanufaktúra Magyarországon (1840-1840) Bp. 1964. Akadémiai Kiadó 224 1. (Értekezések a történeti tudományok köréből. U. S. 34.) 4 'Berend T. Iván: Az iparfejlődés és az úgynevezett parasztipar kérdéséhez. TSz 1965. 8. évf. 2-3. sz. 275-284 1. Katus László: A kelet-európai iparosodás és az „önálló tőkés fejlődés" kérdéséhez. TSz 1967. 10. évf. 1. sz. 1-45 1. Gyimesi Sándor: A kapitalizmus és a parasztgazdaság. Et 1968. 79. évf. 2. sz. 149-161 1. 4 2 (Jyömrei Sándor: Az első pesti kereskedelmi részvénytársaság: a Magyar Kereskedelmi Társaság. TBpM 11. 1957. 199-421 1. Gyömrei Sándor: A kereskedelmi tőke kialakulása és szerepe Pest-Budán 1849-ig. TBpM 12. 1957. 197-278 1. Füves Ödön: Fejezetek a szentendrei görögök életéből. AT 1961. 8. köt. 1-2. sz. 114-127 1. Balázs Péter: Egy kereskedőcsalád élete és üzletei tevékenysége Győrött a XIX. század közepén. TSt É 1965-66. 263-317 1. Füves Ödön: Görögök a Duna-Tisza közén. AT 1966. 13. évf. 1. sz. 92-98 1. Petri Edit: A kecskeméti görög kereskedők története a XVIII. században. Cumania. III. Kecskemét. 1975.17-78 1. 4 3 Pach Zsigmond Pál: Egy évszázados történészvitáról: áthaladt-e a levantei kereskedelem útja a középkori Magyarországon? Századok 1972. 106. évf. 4-5. sz. 849-892.1. Ember Győző: Magyarország külkereskedelmi áruforgalma a XVIII. század második harmadában. Sz 1975. 109. évf. 5-6. sz. /96-903 1. **Ruzsás Lajos: A városi fejlődés a Dunántúlon a XVIII-XIX. században. Dunántúli Tudományos Intézet. Értekezések 1961-62. 279-315; 1963.179-226 1. Ruzsás Lajos: A városi fejlődés a XVIII-XIX. századi Dél-Magyarországon. (A városi fejlődés gazdasági alapjai.) Az MTA Dunántúli
