Századok – 1980
Tartalomjegyzék - Miskolczy Ambrus: A szatmári békétől az 1848/49-es forradalom és szabadságharcig 378/III
AZ 1849-1G TERJEDŐ KORSZAKRÓL 385 Az 1960-as években fokozódni kezdett az érdeklődés a paraszti társadalom hétköznapjai, mindennapi élete iránt. A paraszti termelés és életforma egy-egy országos összeírásnak egy-egy tájegységre vonatkozó adatai tükrében került bemutatásra, s több esetben sikerült becsülni a parasztgazdaságok gabonaszükségletét, fogyasztását.29 A 18-19. századi gabonaszemek felfedezése kapcsán írt tanulmányok pedig mélyebb bepillantást engedtek a paraszti gazdálkodás kérdéskörébe, fényt vetettek a paraszti gazdaság rugalmasságára, alkalmazkodóképességére.3 0 Természetes, hogy ezekben a kutatásokban a történetírás szintén nagy segítséget kap a néprajztudománytól, hiszen elsősorban etnográfusok foglalkoztak az anyagi kultúra múltjával3 1 és olyan fontos kérdésekkel, mint például az öltözködés, ill. a parasztviseletek múltja,32 az állattenyésztés története (az egyes állatfajták vizsgálata mellett pl. az erdélyi transzhumáló pásztorkodás),3 3 a vízgazdálkodás és a halászat,3 4 mezőgazdasági kultúrák terjedése, a mezőgazdaság technikája.3 5 Bár a néprajz és a történettudomány közötti együttműködés elsősorban a Akadémiai Kiadó 72 1. (Értekezések a történeti tudományok köréből U. S. 10.) Mádry Pál: Az 1735. évi békésszentandrási parasztfelkelés (Cs. Pataj Mihály) Békésszentandrás 1960. Községi Tanács V. B. 88 1. Berta István: Az 1831. évi pesti koleramozgalom. TBpM 14.1961.445^170 1. Vörös Károly: Parasztmozgalmak Zala megyében a XIX. század első felében. Zalaegerszeg. 1969. 791. (Göcseji Múzeum Közi. 26.) 29 Acsády György-Csizmadia Andor: Kísérlet a bélapátfalvi jobbágyok XVIII. századi életszínvonalának megállapítására. TStK 1958. 2. évf. 1-2. sz. 3-17 1. Veress Éva: Megjegyzések a jobbágyság életszínvonalának statisztikai vizsgálatához. AtSz 1961. 3. évf. 1. sz. 126-132 1. Wellmann Imre: A parasztnép sorsa Pest megyében kétszáz évvel ezelőtt tulajdon vallomásainak tükrében. Bp. 1967. 375 1. Koroknai Ákos: Gazdasági és társadalmi viszonyok a durai és a tiszai határőrvidéken a XVIII. század elején. Bp. 1974. Akadémiai Kiadó, 217 1. (Értekezések a történeti tudományok köréből. U.S. 73.) Benda Gyula: A Somogy megyei adózók termése 1816-ban. Somogy megye múltjából. Levéltári Évkönyv. 8. Kaposvár 1977. 135-186 1. 3 " Bogdán István-Papp Zsigmond-Szabó Miklós: Kétszázéves gabonaszemek az Országos Levéltárban. AtSz 1963. 5. évf. 1-2. sz. 50-66 1. Wellmann Imre-Mándy György-Mesch József: Száznegyven esztendős búzakalász-lelet. AtSz 1963. 5. évf. 4. sz. 441—483 I. 31 Tálasi István: Az anyagi kultúra néprajzi vizsgálatának tíz éve (1945-1955.) Et. 1955. 66. évf. 1-4. sz. 5-56.1. Tálasi István: Die materielle Kultur des ungarisches Volkes in Europa (Im Spiegel der sukzessiven Forschungen) Europa et Hungária. Bp. 1965. Akadémie Verlag 25-57 1. 32Kresz Mária: Magyar parasztviselet (1820-1867) Bp. 1956. Akadémiai Kiadó 2341. Ungarische Bauerntrachten (1820-1867) Berlin-Bp. 1957. Henscher-Verlag, Akadémie Verlag 163 1. 33 Viehzucht und Hirtenleben in Ostmitteleuropa. Ethnographische Studien. (Red. Földes László) Bp. 1961. Akadémie Verlag 699 1. Balogh István: Die Typen der Viehhaltung in den zentralen Gebieten des Karpatenbeckens im XIX. Jahrhundert. Europa et Hungaria. Congressus ethnograpnicus in Hungarie. Budapest 16-20. Oct. (Red. Ortutay Gyula, Bodrogi Tibor) 1960. Bp. 1965. Akademia-Verlag 409-416 1. Földes László: Az erdélyi vándor pásztorok állatfajtái a XIX. század első felében. Műveltség és hagyomány. 10. Debrecen. 1968. 231-246 1. Bencsik János: A szarvasmarha "paraszti tartása Hajdúnánáson a XVIII. század végétől. Hajdúböszörmény. 1974. 64 1. "•Szolnok és a közép-Tiszavidék vízügyi múltja. Szerk. Nemes Gerzson. Károlyi Zsigmond -Nemes Gerzson: Az ősi ártéri gazdálkodás és a vízi munkálatok kezdetei (895-1846). Bp. 1975. Vízdok. soksz. 114. (Vízügyi történeti füzetek 8.) Andrásfalvi Bertalan • Dunamente népének ártéri gazdálkodása Tolna és Baranya megyében az ármentesítés befejezéséig. Szekszárd. 1975. 480. Tanulmányok Tolna megye történetéből. 7 1. 35 Balassa Iván: A magyar kukorica Néprajzi tanulmány Bp. 1960. Akadémiai Kiadó 525 1. Takács Lajos: A dohánytermesztés Magyarországon. Bp. 1964. Akadémiai Kiadó 463 1. Kósa László: A magyar burgonyakultúra történetének és néprajzának kutatása. Népi kultúra — népi társadalom. VII. Bp. 1972. 93-126 1. Balassa Iván: Az eke és a szántás története Magyarországon. Bp. 1973. Akadémiai
