Századok – 1980
Tartalomjegyzék - Miskolczy Ambrus: A szatmári békétől az 1848/49-es forradalom és szabadságharcig 378/III
AZ 1849-1G TERJEDŐ KORSZAKRÓL 383 torzító adóösszeírásokba felvett birtokállomány alapján próbálták rekonstruálni, és így a nemesi birtokjogból való kiindulás felnagyította a nemesség birtokában és közvetlen kezelésében levő tényleges földek kiterjedését, holott a jobbágyi használatban levő föld kiterjedése és a jobbágyi szolgáltatások mértéke reálisabban tükrözi a társadalmi rétegződés sajátosságait.2 1 Az uradalmak iratanyagát és a periratokat feldolgozó kutatások módosították az agrártársadalom problémáival, az agrárfejlődésről és a járadékszolgáltatásról kialakított képet, amikor kimutatták, hogy a majorság terjeszkedése nem érintette mindig a paraszti birtokot, vagy a paraszti birtok egy részének allód-ummá nyilvánítása még nem jelentette a földesúri majorság tényleges növekedését, hanem mindenekelőtt azt, hogy a földesúr újabb szolgáltatásokat csikarhatott ki jobbágyaitól, akiket ugyanakkor gyakran védeni próbált az állami adótól. Ezek a kutatások azt is kimutatták, hogy a jobbágyság még a 19. század elején sem került mindenütt zárt határok közé. A majorság terjeszkedése létében érintette ugyan a jobbágyságot, de az esetek többségében a jobbágytelkek elvételének folyamatát sokáig új telkek alapításának ellentétes folyamata kísérte, s piaci, termelési s egyéb helyi adottságoktól is függött, hogy a földesúri árutermelés fokozódása a parasztság helyzetét mennyire tette kedvezőtlenné.2 2 Az 1960-as évek második felére pedig már elkészült a birtoklási, formákat a maguk változatosságában áttekintő összefoglaló munka, amely a társadalmi kategóriákra vonatkozó globális számadatokat áttekintve próbálta rekonstruálni a földbirtokmegoszlást és a feudális függésben élt agrártársadalom rétegződését, annak változását, elsősorban a birtokaprózódás, ill. a zselléresedés ütemét és arányait.23 A zselléresedés mellett egy másik lényeges folyamatra hívta fel a figyelmet az a tanulmány, amely az átlagos háztartásnagyság (ill. az egy háztartásra eső felnőtt férfiak számának) vizsgálata alapján kis- és nagycsaládos régiókra osztotta az országot, és azt a következtetést vonta le, hogy a túlnépesedési válságba jutott paraszttársadalom egyrészt születésszabályozással védekezett, másrészt a háztartások szaporodását próbálta gátolni, és így „a népességfelesleg csak az ország egyes fejlettebb területein jelentkezett proletarizálódó tömegek formá-2'Sándor Pál: A XIX. századi parasztbirtok vizsgálatának problémái és újabb eredményei a felszabadulás utáni irodalom tükrében. AtSz 1968. 10. évf. 94-117 1. 22 Szabad György: A tatai és gesztesi Esterházy uradalom áttérése a robotrendszerről a tőkés gazdálkodásra. Bp. 1957. Akadémiai Kiadó 591 1. Soós Imre: A jobbágyföld sorsa Heves megyében a XVIII. században. Eger (én.) Egri Dobó István Múzeum 133 1. Soós Imre: A jobbágyföld helyzete a szolnoki Tiszatájon 1711-1770. Szolnok. 1958. 46 1. (A Damjanich János Múzeum közleményei 1.) Sándor Pál: Rezi község földbirtokstatisztikáia a kataszteri feltételek tükrében (1789-1853) TSt É 1960. 59-65 1. Sándor Pál: A jobbágybirtok történeti-statisztikai vizsgálatához 1786-1853. Bp. 1961. Statisztikai Kiadó 168. Történeti Statisztikai Kötetek. Oláh József: A robotmunka a sárospataki és regéci uradalmakban a XIX. század első felében. Agrártörténeti tanulmányok. (Szerk. Szabó István). Bp. 1960. Tankönyvkiadó 271-337 l.Sándor Pál: A XIX. századi telekföld történeti statisztikai vizsgálatának módszertani problémáihoz. TSt É 1965-66. 319-3451. Szendrey István: Egy alföldi uradalom a török hódoltság után. Bp. 1968. Akadémiai Kiadó 169.1. (Értekezések a történeti tudományok köréből U. S. 43.) Soós Imre: A maradványföld kérdései Heves megyében 1770-től 1870-ig. ETFTK 1968. 6. évf. 253-270 1. T.Mérey Klara: A parasztság élete és sorsa a Somogy megyei Hunyad-birtokokon 1767-1867. Kaposvár 1975. 88. Somogyi almanach 22.) Tóth Tibor: A mernyei uradalom a feudális rend utolsó szakaszában. Bp. 1978. Akadémiai Kiadó 177 1. 23 Varga János: A jobbágyi földbirtoklás típusai és problémái, 1767-1849. Bp. 1967. Akadémiai Kiadó 155 1. (Értekezések a történeti köréből. U. S. 41.) Typen und Probleme des bauerlichen Grungbesitzes in Ungarn, 1767-1849. Bp. 1965. Akadémiai Kiadó (Studia historica 56.) 1521.
