Századok – 1980
Tartalomjegyzék - Péter Katalin: A mohácsi csatától a szatmári békéig (1526–1711) 364/III
A SZATMÁRI BÉKÉIG TERJEDŐ KORSZAKRÓL 365 Thököly Imre vezetésével a nemzeti királyság megszervezéséért indulnak küzdelmek. A külföldi támogatás a harmincéves háború idején a német birodalom nyugati részének protestáns hatalmaitól érkezik; Thököly alatt a Napkirály segítségében bíznak. A küzdelmek azonban egyetlen esetben sem vezetnek győzelemhez: az osztrák ház magyarországi uralma fennmarad. így következik el a harmadik periódus. Ebben a török- és Habsburg-ellenesség sajátosan összefonódik. Előbb egy 1686-tal kezdődő hatalmas háború a magyarországi török uralmat számolja fel, szinte egész Európára kiterjedő nagy szövetségi rendszer segítségével. Majd a Habsburgok itteni hatalma ellen indul nagy támadás, II. Rákóczi Ferenc vezetése alatt és immár csupán az uralkodóház riválisainak támogatása mellett. Ez azonban nem jár győzelemmel. Az állandó harcok közepette súlyos helyzet bonyolultságát fokozta az a tény, hogy az egyetemes egyház és a középkori Magyarország ereje nagyjából egy időben rendült meg; az ország három részre tagolódása egybeesett a reformáció nálunk való elterjedésével. Ily módon húzódtak a politikai megoszlás mögé felekezeti különbségek. Az új hit a nemzeti fejedelemséggel fonódott össze; a régi a katolicizmusban megmaradt Habsburg királyok uralma alatt élvezett védelmet; a porta végül — ha állást foglalt egyáltalán — inkább a protestánsokat részesítette előnyben. Mindez azzal járt, hogy a 16—17. század Magyarországán a kortársak minduntalan nem egyszeri döntésekre, de többnyire elhatározások egész sorára kényszerültek: a legszemélyesebb hitbeli felismerések egyben az országot megosztva tartó két nagyhatalom közti állásfoglalást is jelentettek. A hódoltság felszámolása éppen ezért a vallási ellentétek alakulásában is nagy változást hozott. A Habsburg-ellenesség és a protestantizmus összefonódottsága azonban a katolikus vezér, II. Rákóczi Ferenc vezetésével folytatott harcban is megmaradt. A politikai és felekezeti szembenállások ilyen keretei között meg-megújuló küzdelmek a 16—17. század magyarországi kortársait folyamatosan nyomasztó helyzetben tartották, de a történetírásnak sem könnyű ábrázolnia a korszak dilemmáit. A marxista magyar tudományosság elterjedése idején, a háború utáni esztendőkben különösen képtelen dolog lett volna a szenvtelenség. A német megszállás alól felszabadult légkör természetesen kedvezett a Habsburg-ellenes szimpátiáknak. így hát akkoriban, amikor — a háborút követően — Európa-szerte megélénkült az érdeklődés a 16—17. század iránt, ez a történelmi időszak nálunk is a figyelem középpontjába került. Az idegen uralomtól megszabadultan a régmúlt függetlenségi mozgalmait tekintettük e korszak lényegét meghatározónak. Érthető módon tükrözik ezt a szellemet — a 16—17. századról Heckenast Gusztáv munkájában — a felszabadulás utáni marxista tudományosság első nagy teljesítményei, a középiskolai tankönyvek2 és részben ezek összeállításából A magyar nép története,3 mind igen magas példányszámban. 2Magyarország története II. rész 1526-1849. Ideiglenes tankönyv Bp. 1950.162 1. -nép története II. rész (1526-1849) Ötödik kiadás. Bp. 1956. 232 1. 2 térk. 3 A magyar nép története. Rövid áttekintés. Harmadik kiadás. Bp. 1953. 539 1. A magyar
