Századok – 1980

Tartalomjegyzék - Szakály Ferenc: Őstörténet. Középkor 331/III

338 A FELSZABADULÁS UTÁNI TÖRTÉNETÍRÁSUNK román,3

7

s még kevesebbet a szerb betelepedés (betelepítés) folyamatával és fontos következményeivel. Kivételt csak a honfoglaláskor itt talált szláv népek képeznek, amelyeknek sorsa, kiváltképp a honfoglalókhoz és a kialakuló magyar intézményrendszerhez való viszonya iránt a magyar történetírás hagyományosan mindig is élénk érdeklődést tanúsított.3 8 A marxista történetírás súlypontozásának megfelelően e korszak kutatásában a gazdaságtörténet területén születtek a legjelentősebb eredmények. Míg 1945 előtt a mezőgazdaság történetének feltárására csak elszigetelt kísérletek történtek, a várostörténet pedig még alig-alig emelkedett ki a helytörténetírás keretei közül, a magyar gazdaságtörténet az 1960-as években, bízvást állíthatjuk, fokozatosan felzárkózott a nemzetközi színvonalhoz. Akárcsak a honfoglalás előtti korszak, az 1526-ig tartó periódus társadalom- és gazdaságtörténetének marxista áttekintését is Molnár Erik kezdeményezte. Molnár A magyar társadalom története az őskortól az Árpádkorig (már idézett) és A magyar társadalom története az Árpádkortpl Mohácsig (Szikra, Bp. 1949. 370 1.) с. munkáiban végigkísérte a termelőerők és a termelési viszonyok - különösen a természeti gazdálkodás, majd az árucsere, a pénzgazdálkodás, a kézművesség és a kereskedelem — változásait, leírta az osztályok és rétegek jellemzőit és változásaik irányát. Bár munkái természetesen közel sem mentesek bizonyos egyoldalúságoktól és tévedésektől — ezek jórészt a rendelkezésre álló irodalom állapotából következnek —, jó példát mutattak nagy történelmi folyamatok következetes, új szempontú átgondolására. Bár a magyar forrásanyag — lévén eredeti rendeltetését tekintve nagyobbrészt jogbiztosító irat — inkább csak a függési viszonyok jellemzéséhez szolgáltat tömegesen adatokat, jelentős és egyben arányos fejlődésről számolhatunk be az agrár- és parasztságtörténeti kutatások egész, rendkívül kiterjedt területén. Elsődlegesen a parasztságtörténet forrásbázisát bővítik az 1945 óta megjelent történeti földrajzi feldolgozások és a (sajnos, meglehetősen gyéren jelentkező) oklevélkiadások is.3

9

Az előbbiek sorából kiemelkedik Györffy György 5 kötetre tervezett Árpád-kori történeti földrajzának — 15 vármegyét felölelő — első kötete, amely a jelenleg hozzáférhető összes, 1000 és 1332 közé eső okleveles és elbeszélő forrásanyag felhasználásával ismerteti az egyes vármegyék kialakulását, területi változásait, az egyes várak, városok és falvak történetét.4

0

Egy még 3 1

Györffy György: Adatok a románok XIII. századi történetéhez és a román állam kezdeteihez. TSz 1964. 1-25. és 537-568. l.;Kristó Gyula: A rómaiak és vlachok Nyesztornál és Anonymusnál. Sz 1978.623-661.1. 38P1. Fehér Géza: A Dunántúl lakossága a honfoglalás korában. AÉ 1956. 25-38. 1.; Uő.: Die landnehmenden Ungarn und ihre Verhältnis zu den Slawen des Mittleren Donaubeckens. SSI 1957. 7—58. 1.; Uő.: Beiträge zum Problem des ungarisch-slawischen Zusammenlebens. AAr 1957. 269-318,1. 39P1. Veszprémi regeszták (1301-1387). összeállította: Kumorowitz L. Bernát. Akadémiai Kiadó, Bp. 1953. (MOL kiadványai 2. Forráskiadványok 2.) 395 1.; Borsa Iván: A középkori oklevelek regesztázása (Függelék: A Kölcsey család levéltárának középkori oklevelei). LK 1946. 46-70. 1.; Érszegi Géza: Fejér megyére vonatkozó oklevelek a székesfehérvári konvent magánlevéltárában. 1193-1542. Fejérmegyei történeti évkönyv 5. 177-264.1. stb. 40

Györffy György: Az Árpád-kori Magyarország történeti földrajza. Geographia historica Hungáriáé tempore stirpis Arpadianae. I. Akadémiai Kiadó, Bp. 1963. és 2. kiad. Bp. 1966. 907 1.;