Századok – 1980

Tanulmányok - Urbán Aladár: Reformtörekvések és történelmi tanulságok 26/I

Urbán Aladár: REFORMTÖREKVÉSEK ÉS TÖRTÉNELMI TANULSÁGOK Az alkotmányos fejlődés korabeli eredményei és a politikai publicisztika kezdetei Magyarországon 1841-1842 „Mi politicában nem vagyunk az analógia vak bálványozói. Igen jól tudjuk, hogy nemzetek körülményei egymástól sokkal lényegesebben különböznek, mintsem állapotuk egy mérték szerint mérethetnék. De más részről a história nagy tanulságai előtt sem akarunk szemet hunyni. .. „' E sorokat Kossuth Lajos írta le 1842 márciusában, amikor tizenötödik hónapja szerkesztette a Pesti Hírlap című, hetente kétszer megjelenő újságot, amely új korszakot jelentett a magyarországi politikai publicisztika történetében. Az eddigi, csak híranyagot továbbító újságokkal szemben a Pesti Hírlap szerkesztője és szerzői kifejtették egyéni véleményüket, sőt Kossuth meghonosította és igen hatásosan használta a vezércikk műfaját, azokban összegezve a legkülönbözőbb, de minden esetben a fennálló társadalmi és politikai viszonyok reformjára, átalakítására irányuló nézeteit. Kossuth Lajost, mint ismeretes, a bécsi kormány 1837-ben a Törvényhatósági Tudósítások című kéziratos, a megyékben elsősorban az ottani közgyűléseken folyó politikai küzdelmekről tájékoztató újságjának engedély nélküli terjesztése miatt letartóztatta, majd hűtlenség vádjával négyesztendei börtönre ítélte. Az 1839—40. évi magyar országgyűlés azonban kikényszerítette az amnesztiát, így Kossuth 1840. április végén, háromévi fogság után kiszabadult. A megváltozott politikai helyzet, a kormány liberalizáló kísérletei, valamint az a törekvés, hogy Kossuth tevékenységét szemmel tarthassák és a „megelőző cenzúra" alkalmazásával korlátok közé szorítsák, ahhoz a sajátos helyzethez vezettek, hogy Kossuth — a sajtó útján elkövetett vétségek miatt nemrég még államfogoly — kiszabadulása után nyolc hónappal mint lapszerkesztő lépett a nyilvánosság elé.2

Sem a börtön emléke, sem a cenzúra gáncsoskodása nem tudta azután Kossuthot megakadályozni abban, hogy többnyire mérsékelt, de a fennálló feudális berendezkedés következetes átalakítására irányuló, legkülönbözőbb tárgyú javaslatait megtegye.3 'Eszmetársulat c. vezércikk; Pesti Hírlap (a továbbiakban: PH) 1842. No. 130. 2 Ma már tudjuk, hogy Bécs és a titkos rendőrség is ott állott a fejlemények mögött, s a lap kiadója, Heckenast Gusztáv maga is rendőrügynök volt. L. Viszota Gyula: Gróf Széchenyi István írói és hírlapi vitája Kossuth Lajossal, 1841-1848. I. köt. (Bp. 1927.) Bevezetés. Az általános politikai helyzetre, azon belül a Pesti Hírlap hatására 1. Kosáry Domokos munkáit: Kossuth a reformkorban (Bp. 1946.); Kossuth Lajos harca a feudális és gyarmati elnyomás ellen (Kossuth Emlékkönyv, 1952. I. köt.); A Pesti Hírlap nacionalizmusa, 1841-1844 (Századok, 1943.); továbbá Magyarország története (szerk. Pamlényi Ervin és Székely György) 2. kiad. (Bp. 1967.) I. köt. 4. fej. (szerzője Varga János). 'Kossuth és a cenzúra párharcára \. Kovács Magsda: A Pesti Hírlap cenzúrázása, 1841-1844. Magyar Könyvszemle 1969; uő: Fejezetek a cenzúra reformkori történetéből. Petőfi és kora c. kötetben; Bp. 1970.