Századok – 1980
Tanulmányok - Paulinyi Oszkár: A bányajoghatóság centralizációjának első kísérlete Magyarországon 3/I
16 PAU LIN YI OSZKÁR támogatására hangolni.8 0 A küldött, Steger Mihály baccalaureus, besztercebányai jegyző, még november közepén is Bécsben időzött. Láthatólag minden különösebb eredmény nélkül, mert a hónap végén további küldötteket menesztettek a királyhoz. Megbízatásuk az ezüst beváltási árának a felemelésére szólt.8 1 Közben azonban tovább tárgyaltak a királyné biztosaival is. A városok kijelentették, hogy hajlandók a királyné kívánságára a bányarendtartást bevezetni, de úgy, hogy az ne álljon ellentétben kiváltságaikkal és jogaikkal. Kidolgozására három hónapi haladékot kértek.8 2 A királyné, hogy az új bányarendtartást a városok számára elfogadhatóvá tegye, hajlandó volt nekik a választódíjat mindaddig teljes egészében elengedni, amíg az ezüstcsempészés tilalmát betartják.8 3 Mint a városokhoz intézett iratában megjegyzi, biztosai készek is voltak ezt az elhatározását végrehajtani és hogy ez mégsem történt meg, ez egyedül a városokon múlott.8 4 Ennek ellenére, hogy kegyelmének a városokkal szemben tanújelét adja, utasította biztosait, hogy megérkezésük napjától kezdve léptessék életbe a 25 d-nyi választódíj elengedését. De ennek feltétele: „hogy az ezüstcsempészés megakadályozására készült szabályzatot ígéretükhöz híven megtartják és az evégett kiküldött biztosokkal a jó, előnyös és hasznos bányarendtartást jól meggondolva megvitatják és elkészítik."** A királyné első próbálkozása így 1545-ben zátonyra futott. De a városok sem mentek sokra tiltakozásukkal. Ellenkezőleg, mind erősebb nyomás nehezedett rájuk. A következő évben, 1546-ban ugyanis a királyné biztosai mellett I. Ferdinand királynak az akkor Besztercebányán az ottani réziparvállalat átvétele ügyében eljáró tanácsosai és biztosai is parancsot kaptak, hogy az új bányarendtartás elfogadtatásában közreműködjenek. Személy szerint Preyner Fülöp, Konritz Kristóf, Pamkirchner Erasmus, Rakovszky György és Zakoly Ferenc körmöcbányai pizetarius voltak a király biztosai. A királyi parancs megérkeztekor azonban Preyner és Pamkirchner már elhagyták volt Besztercebányát, Zakoly pedig betegsége miatt nem tudott az utasításnak eleget tenni. A királyné megbízottaiként viszont Haller Ruprecht és sparendorfl Khrabat tanácsosok és biztosok, továbbá a körmöc- és Selmecbányái alkamaragrófok, a körmöcbányai „Goldkunsthandlung" intézője és a Fuggerek egyik besztercebányai faktora jártak el.86 Június közepén, napját nem tudni, a király és a királyné megbízottai Selmecbányán jöttek össze.8 7 Itt először pontonként megvitatták a bányarendtartásnak a besztercebányai királyi bányamester, Puchspaum Lipót által összeállított tervezetét, majd ezt 8 °Uo. 81 AMBSt, mint a 7. jegyzetben, Acta, 1545. november 26. 8 2 AMBB, mint a 30. jegyzetben, „Fasciculi" iratsorozat, fasc. 210, nr. 29. Továbbra is kitartottak a halogatás e taktikájánál, amint ez a királynénak a következő jegyzetben idézett iratából kivehető. 8 3 AMBSt, mint a 7. jegyzetben, Acta, Brüssel, 1546. március 4., beosztva az 1545. év alatt. A királyné a bányavárosokhoz, utalással 1545. december 4-i iratukra. 8 4 Ez a megjegyzés csak mint a bányarendtartás elfogadásának a megtagadására vonatkozó célzás fogható fel. 8 5 A 83. jegyzetben idézett 1546. március 4. keltezésű irat. A kiemelés tőlem. 86 A két felség biztosainak 1546. október 28-ról kelt zárójelentése a királyhoz: Hofkammerarchiv, Wien, Hoffinaz Ungarn, Vermischte Gegenstände, Fasz. rot 9 = schwarz 15 376 = Schemnitz, Fasz. 1, Fol. 54: r-55: v + 71:r-v + 72: v. 81 Forrásom az alábbiakhoz az előző jegyzetben idézett jelentés.
