Századok – 1980
Tanulmányok - R. Várkonyi Ágnes: „Ad pacem universalem” (A szatmári béke nemzetközi előzményeiről) 165/II
A SZATMÁRI BÉKE NEMZETKÖZI ELŐZMÉNYEIRŐL 175 békejavaslatát, s emellett tájékozódjék a Porta svéd politikájáról, és készítse elő megfelelően a francia hivatalos közvetítéssel tervezett orosz—svéd béketárgyalások megindítását.3 6 Az ez idő alatt kiadott utasítások és a propagandaanyag tartalmának egybevetése alapján világosan kitűnik az egybehangolt diplomáciai akció gondolati, logikai váza. Igaz, hogy Rákóczi nagyon is számol a pillanatnyi helyzettel, csapatai harcban állnak, és védekező harcokat folytatnak, de nyilvánvaló, hogy a háborút nem a csatatereken, hanem a diplomáciai tárgyalóasztaloknál akarja befejezni. Brenner feladata tájékoztatni a cárt, hogy ha nincs ellenére a francia közvetítés, Rákóczi mindent megtesz, hogy kieszközölje azt. Ha így békét köt Svédországgal, megveti az alapját a már korábban tervezett orosz-francia szövetségnek is, és ennek révén nemcsak közreműködik az általános európai béke mielőbbi megkötésében, hanem Oroszországot is belefoglalják az univerzális békébe. Az 1707-ben megkötött varsói szerződés nem csupán a kölcsönös fegyveres támogatásról biztosítja a feleket, hanem arról is, hogy csak egymás érdekeinek megfelelően kötnek békét. A francia közvetítés kieszközlésével a svéd-orosz béke előmozdításán fáradozó Rákóczi fejedelem tehát csak azt kéri, hogy legyen a cár kezdeményezője, mediátora és garantálója a Habsburg—magyar béketárgyalásoknak.3 7 Klementnek pedig el kell érnie, mivel Hollandia és Anglia már korábban mediációt vállalt a magyar—Habsburg tárgyalásokban, hogy a két tengeri hatalom és Poroszország lépjen fel ismét kezdeményezőként az államhatalmi szinten megkötendő s az általános európai békébe foglalandó Habsburg—magyar megegyezés érdekében, és Oroszországot is fogadja el maga mellett mint közvetítőt. Készségét a béketárgyalásra és feltételeit Rákóczi Marlborough-nak és Hamel-Bruyninxnak külön levelekben fejtette ki. Megfelelő hangsúllyal kell ezt kifejezésre juttatnia Klementnek is. De azt is, hogy ha nem kapják meg a szükséges diplomáciai támogatást, nincs más választása Rákóczi híveinek, mint hogy a török karjaiba vessék magukat.38 Tudjuk azonban, hogy a török orientáció Rákóczi politikájában valóságban kevéssé számottevő tényező. Mint már korábban is, Rákóczi érve most sem más, mint diplomáciai fogás, vagyis tulajdonképpen zsarolás. Minden 3 6 Ráday útját a huszti tanácskozáson eldöntötték, de csak okt. 27-e után indult el. - „Én most követségben az Török földre megyek . .." Ráday levélfogalmazványa Körtvélyessynek Huszt, 1709. okt. 21. Ráday levéltár. Ráday Pál iratai d/2-17-32. sz. Benda Kálmán: Ráday Pál politikai iratai. Levéltári Közlemények. 1954. Negotiatio Benderiana IV-d|2-5. Passus Moldvába. Rákóczi útlevele Ráday számára Huszt, 1709. dec. 26. 3 7 „Quod Sua Czarea Majestas Arbitrium Pacis Universalis in se assummere velit, ita, ut honestis abutrinque conditionibus si pacem mire, aut Suae Majestatis Czareae Arbitrium Aliati respuere velint: eo facto pro Aliato Regis Galliae habeatur Majestas Czarea; e converso, Rex Galliae obiigabit se nunquam sine Czarea Majestate universalem aut particularem inire velle Pacem;..." „Summe tarnen interim necessarium esse videretur, ut Sua Czarea Majestas propositionem mediationis Suae fortius facere juberet In Aula Viennensi, ea solum expressione, ut sciant Czaream Majestatem res Ungaricas sibi cordi sumpsisse, et vult eas accomodatas quoquomodo videre; proinde, ut Tractatus suo modo inchoari possit: Armistitium statim concludendum desiderare Majestatem Suam..." Archivum Rákóczianum I. о. VIII. köt. 140, 142. 38 Instructio pro Klement . . . Munkács, 1709. okt. 8. Fiedler: 1858. 70-73. Rákóczi Hamel-Bruyninxnak Munkács, 1709. nov. 2. és kísérőlevél Klementnek uo.: 73-75. Rákóczi Marlborough-nak Huszt, 1709. okt. 20.1870.483.
