Századok – 1980
Tanulmányok - Paulinyi Oszkár: A bányajoghatóság centralizációjának első kísérlete Magyarországon 3/I
KÍSÉRLET A BÁNYAJOGHATÓSÁG CENTRALIZÁCIÓJÁRA 11 egy bányavállalkozót se zaklassanak, miután ő valamennyiüknek, akik a csempészésben részesek, megkegyelmezett.4 7 A királyi kegyelem és a mód, amint azt kieszközölték, nem hagy semmi kétséget afelől, hogy Schlaher mellett Öder Vidnek és Salii Jeromosnak is része volt benne.48 A király, akinél — ezek a saját szavai — a királyné által emelt vádak folytán lett Schlaher kegyvesztetté,4 9 1544 második felével e kérdésben hirtelen merőben új elhatározásra jutott. Úgy találta, hogy a csempészési botrányt békés elnézéssel és valamennyi kompromittált személy megkegyelmezésével záiják le. Az udvarban rájöttek, hogy a vállalkozók különben kevésbé fognak bányáikkal törődni.s o Az udvar felfogásának e változásában azonban korántsem egyedül ennek a gazdaságpolitikai meggondolásnak volt szerepe. A királynak nyújtott kölcsönökkel5 1 maguk a vétkesek is módját találták, hogy az udvart a maguk javára hangolják. Salii 8000 tallért, Schlaher 40 000 f-t folyósított.52 A lefoglalás így elmaradt. De Schlahert a királyné ennek ellenére nem törölte a feketelistáról,5 3 aki ily körülmények közt nem merte a hazatérést megkockáztatni. Nem még akkor sem, amikor a tanács szólította fel erre.5 4 Félelme nem volt alaptalan. A királyné bányavárosi biztosai még 1548 tavaszán is maguk elé idézték, hogy igazolja magát.5 5 Csak az év második felében jelent meg újra Selmecbányán, amikor a körmöcbányai kamara már ismét a király kezelésében volt.5 6 Addig Boroszlóban lakott, ahol még 1544-ben megvette volt Hornigk György tanácsúrnak a Szent Mária Magdolna temető mellett fekvő házát.5 7 * 47 Uo. 1546. február 26. Pozsonyból keltezett, Oláh által ellenjegyzett királyi parancs. 4 8 1544-ben és 1545 első felében Salii még Boroszlóban tartózkodott: mint fentebb 1544. július 7. és 1545 március 31., Prozinowski és Haller a városi tanácsnak. - A tanács 1545. február 12-től kelt felszólítására, hogy térjen haza, azt felelte, eltökélt szándéka ennek eleget tenni; ebben eddig szembaja akadályozta, de bízik mielőbbi felépülésében. (I. h., Boroszló, 1545. március 12.) 4 ® Uo. Worms, 1545. március 25.: megkegyelmező parancs. 50 Az udvar új állásfoglalásának első jeleként az I. Ferdinánd király által a Prozinowski emelte vádak tisztázására elrendelt döntőbírósági eljárás tekinthető, amelyre Schlaher 1545. január 17-ről kelt tiltakozásában - 1. a 42. jegyzetet - azzal a megjegyzéssel utal, hogy Prozinowski azt szabotálta. 51 1562-ben ez a kölcsön, amelyért Boroszló városa állt jót, még nem volt kiegyenlítve: Archívum Panstwowi, Wroclaw, Archívum miasta Wrocfawia, F. 5. = Libri notatorum communium, 5. köt., 286-287, 587, 651-652.1. 5 2 Schlahernek a 42. jegyzetben id. tiltakozása. S3 L. alább. s4 AMB§t, mint a 7. jegyzetben, Acta, Boroszló 1545. március 11. Schlaher a városi tanácsnak. 5 5 Uo. Augsburg, 1548. május 2. Királyi parancs a királyné biztosaihoz. 56 L. Paulinyi, mint a 17. jegyzetben, 19.1., 5. jegyzet. - A királyné által a körmöcbányai kamara átadásával megbízott biztosok személyére L. Ortutay T.: Mária, II. Lajos magyar király neje, Budapest, 1914, 376.1. 57 Archívum Panstwowi Wroctüwia, Archívum miasta Wroclawia, G, 1. Schöffenbücher, Bd. 24, 1537-1550, fol. 146. Ehhez még Schlahcrnck ebből az időből kelt levelei a Selmecbányái tanácshoz: AMBSt, mint a 7. jegyzetben, Acta, Boroszló, 1545. március 11., utalással több mint egy éve tartó betegségére; Boroszló, 1545. július 24., ottani házvételéről; Bécs, 1546. január 15.; Boroszló, 1546. május 6.; Boroszló 1547. január 17.
