Századok – 1980

Történeti irodalom - Buch- und Verlagswesen im 18. und 19. Jahrhundert. (Ism.: Miskolczy Ambrus) 137/I

137 TÖRTÉNETI IRODALOM elkülönülést. Idővel az önálló államok létrejötte játszik majd jelentős szerepet, de az önálló államiság nem volt eleve cél, Rhigasz még egy nagy balkáni köztársaságot képzelt el, föderatív alapon. A görög nemzeti öntudat nemcsak azért alakult ki korábban, mert a görög nép fejlettebb volt a többinél, s megvolt az ókori hagyomány, hanem azért is, mert nem volt a közelben egyetlen rokon nép sem. A bolgárok öntudatosodása viszont sokkal lassabban ment a bolgár területen a lakosság 33-39%-át kitévő mohamedán elem miatt. A második rész tanulmányai egyébként a lengyel, cseh és szlovák kulturális fejlődés egyes részkérdéseit érintik, a harmadikban a délszlávok mellett a románok is szóba kerülnek. A magyar fejlődés csak néhány tanulmánynál kerül elő az összefoglalók közül, pl. Milnyikovnál, vagy a színházról szóló tanulmányban. Nyilvánvalóan nyelvi nehézségek is számítanak itt, talán az is, hogy a szimpózium idején a magyar szakértők még nem kapcsolódtak bele az Intézet munkájába. Várható, hogy ez a helyzet a következő köteteknél majd módosul, hiszen az Intézetnek magyar szervekkel is vannak kapcsolatai, közös kutatási tervei. Az oroszországi fejlődés kimaradása azonban mindenképpen sajnálatos. Persze még így is, bizonyos értelemben csonkán, a kötet egészében nemcsak sok hasznos információt ad, hanem a további kutatásokhoz is számos új, meggondolkoztató szempontot. És arra az általános jelenségre is eléggé világosan utal, mennyire növekvő szerephez jut a szocialista országokban is a nemzeti mozzanat iránti érdeklődés a humán tudományokban, amelyek egy részét már régóta „nemzeti" tudományoknak nevezik. Ezért is tartottuk szükségesnek, hogy ezt a kötetet viszonylag nagy terjedelemben ismertessük. Niederhauser Emil BUCH- UND VERLAGSWESEN IM 18. UND 19. JAHRHUNDERT Beiträge zur Geschichte der Kommunikation in Mittel- und Osteuropa hg. von Herbert G. Göpfert, Gerard Közietek, Reinhard Wittmann (Berlin, Verlag Ulrich Camen, 1977. 388 1.) KÖNYV ÉS KÖNYVKIADÁS A 18. ÉS A 19. SZÁZADBAN A Studien zur Geschichte der Kulturbeziehungen in Mittel- und Osteuropa IV. kötete annak a kismartoni tudományos ülésszaknak az anyagát teszi közzé, amelyet három tudományos intézmény: a Studienkreis für Kulturbeziehungen in Mittel- und Osteuropa (Lüneburg), az Institut für Osteuropäische Geschichte und Südostforschung der Universität Wien és a Historische Kommission des Börsenvereins des Deutschen Buchhandels (Frankfurt a. M.) szervezett 1975-ben azzal a céllal, hogy összefoglalja a kulturális érintkezések egyik legfontosabb területére, a könyv és a könyvkiadás történetére vonatkozó kutatások eredményeit. Ez pedig az eddig felhalmozott ismeretektől és az egyéni kutatói érdeklődéstől függően sikerült is. A kötet szerkezetét tematikai szempontok érvényesítésével alakították ki. Először arra kapunk választ, hogy a cenzúra és a manipuláció mint külső zavaró tényezők miként béklyózták a könyvkiadást és torzították a szerzői célkitűzéseket. Az osztrák cenzúrát mentegető nézetekkel szemben H. Wagner annak rendkívül negatív szerepét hangoztatja. A cenzúrának tulajdonítja az ausztriai könyvkiadás elmaradását a németországitól. J. Woftowicz referátuma a cenzúrának a nemzeti kultúra fejlődését gátló hatását emeli ki. W. Gesemann szerint viszont az orosz irodalom sok nagy teljesítménye a cenzúra kihívásának köszönhető. H. Neuschäffer szellemes tanulmánya pedig II. Katalinnak a külföldi közvélemény befolyásolását és az orosz bojárság megnyerését célzó szándékával magyarázza, hogy J. G. Eisen liviandi lelkésznek a baltikumi parasztság sorsát erősen kritikusan vizsgáló tanulmánya névtelenül került kiadásra G. F. Müller híres Sammlung Russischer Geschichte című munkájában egy olyan tanulmánnyal együtt, amely az oroszországi parasztság helyzetét kifejezetten rózsásnak állította be, így az a látszat keletkezett, mintha mindkét tanulmányt egy és ugyanaz a szerző írta volna. A referátumok többsége a könyvkiadás és a könyvterjesztés kérdéseivel foglalkozik. Az olvasó némi meglepetéssel veheti tudomásul, hogy a könyvkiadás mennyiségi alakulásának vizsgálata