Századok – 1980
Vita - Buza János: Timon és tallér (Néhány észrevétel a „Pénzforgalom Kecskeméten 1662–1711 között” c. közleményhez) 100/I
VITA 103 kecskeméti sokadalom alkalmával, jegyezték fel a következőt: „Katalin vásárkor12 attunk polturát f. 40." Az idézett példák nem hagynak kétséget afelől, hogy a poltura — egyéb lengyel, illetve lengyel mintára vert pénzek mellett — szépszerével mutatható ki a hódoltsági pénzforgalomban.1 3 Százalékos arányának globális meghatározására nem vállalkoznék, de nézetem szerint a „... magyarországitól eltérő sajátosság..." árnyaltabb megközelítést igényel. A poltura — a megnevezés különböző eredetű váltópénzeket is takarhat — Magyarország töröktől mentes területein nem azonos mértékben terjedt el, Felső-Magyarországon tömeges méretekben fordult elő, ehhez képest Alsó-Magyarország pénzforgalmában szerényebb szerepet játszott, s nagy a valószínűsége annak, hogy a török uralom alatti terület közbülső helyet foglalhatott el e téren. Szükségesnek tartom annak újbóli említését, hogy Erdélyben a de facto lengyel polturára és más lengyel pénzekre tárgyi bizonyítékok kerültek elő,14 de kimutatható a mai Jugoszlávia területén1 5 is a 17. században. Az ugyancsak lengyel eredetű szusztákról (szostak), a VI-os garasról, pedig ismeretes, hogy a timonszármazék luiginóval együtt a mediterráneumban is felbukkant.1 6 bj Az 1660-as évek árfolyamemelkedésének okai és ideje s ezen belül a timon funkciója Iványosi Szabó Tibor tanulmányának második részében több izben érinti a timon néven is ismert 1/12 écuről írott soraimat. Értelmezése szerint e pénzek hódoltsági elterjedésében látom az árfolyamok emelkedésének „alapvető okát", bár - mint írja -egyéb tényezőket is figyelembe veszek. E kérdéskör részletesebb vizsgálatot igényel. Franciaországban az 1641. évi pénzreform alkalmával kibocsátott écu blanc — azaz a francia tallér — 60 sous-ból állt, tehát 12 db 5 sous — mivel e váltópénzt a tallérral azonos pénzláb szerint verték — egy tallérral volt egyenlő.17 A mediterráneumban, ahol ennél gyengébb minőségű váltópénzek sok-sok fajtája cirkulált, hamarosan keresetté vált az 5 sous, 18 amelyből 8 darabot egy spanyol tallérral azonos értékben 1 2 Szk. 1676. 184. 13 Vö. Huszár Lajos korábbi megállapításával: „1650 után sem szűnt meg a lengyel pénzek forgalma Magyarországon." A lengyel pénzek forgalma Magyarországon a XVI XVII. században Numizmatikai Közlöny, 1969-1970. 62. 1 4 Francise Pap-Judita Winkler: Monede poloneze in secolele XV-XVII. in Transilvania. Acta Musei Napocensis III. 1966. 197-211. 1 5 Vuk Virmver: Pregled istorije novca u jugoslavenskim zemljama. 1970. 198. (Továbbiakban: Vinaver:) 16 Fridrich Schrötter: Wörterbuch der Münzkunde. 1930. 362. 620. (Továbbiakban: Schrötter:). Lengyelországban már 1654-1659 között számottevő' monetáris nehézségek voltak. Marian Gumowski: Handbuch der polnischen Numismatik. 1960. 57. 1 7/4 Dieudonné: Monnaies royales françaises depuis Hugues Capet jusqu'à la révolution. Manuel de numismatique française. 1916. II. 347. 18Robert Mantran: Istanbul dans la seconde moitié du XVIIe siècle. 1962. 245-246. (Továbbiakban: 1Mantran:)
