Századok – 1979
Közlemények - Tóth István György: Körmend alapítása. A város alaprajza a 17. században 643/IV
TÓTH ISTVÁN GYÖRGY 651 1649: „Tarnocz András hele — ezen semmi ép ház nincsen égi pinczénél és egy bolthajtásnál tőb”46 46 1550: OL B. cs. P 1313. Acta Ant. Aim. 3. Lad. 6. No. 22. 1609: OL B. cs. P 1313. Máj. Lad. 1. No. 20. 91. 1633: OL B. cs. P 131 3. Inscriptio nails 213. (számozatlan iratok) p. 5. 1649: OL B. cs. P 1313. Maj. Lad. 1. No. 38-B. 2. 47OL B. cs. P 1313. Maj. Lad. 1. No. 30. p. 180 és OL B. cs. P 1313. Máj. Lad. 2. No. 1. Falusiana 48OL B. cs. P 1313. Maj. Lad. 1. No. 34. sub no. 26. 49A Falusi- és Hidassy-családról részletesen írok Körmend mezőgazdasága és társadalma a 17. század első felében c. kéziratos dolgozatomban. S0OLB. cs. P 1313. Maj. Lad. 1. No. 32. 6. 51 OL B. cs. P 1313. Maj. Lad. 1. No. 48. 16. 52OL B. cs. P 1313. Maj. Lad. 1. No. 38-B. 303/a. Palotai Miklós pusztahelyét a Malom utcában említi 1667-ben: OL B. cs. P 1313. Máj. Lad. 2. No. 1. Csizmaiana és No. 1/1. Fantneriana. A Szt. Márton utca azonos tehát a Torony (1698), illetve a Kapitány (1646) utcákkal és a mai Kölcsey utcával. Ezt alátámasztja az is, hogy Falusi György nemesítő oklevele szerint házának (amely az 1646-os urbárium szerint a Kapitány utcájában állt, öt házzal a torony után) „a septemtrionali (a magyar változatban: „fölszerül”) domus Joannis Kelemen, a meridionali („all szerül”) vero plagis Domus pariter Gregorii Tekenyős a szomszédai.4 7 Tekenyős Gergely azonosítható az urbáriumból, és a keletről nyugatra induló Szt. Márton utca torony utáni szakaszán álló Falusi-porta északi és déli szomszédokkal történt behatárolása a körüljárás irányát is egyértelművé teszi. A piactól elinduló és délre kanyarodó összeírok visszafordulva Szabó Miklós házáig északra haladtak, majd onnan nyugatra kanyarodva jutottak vissza a piactérhez. Az úriszék ugyanis ítéletet hozott „néminemű ház hel felől, melly az belseő várasban vagyon, kinek napkeletrül Ratky Menyhárt Uram háza, Délrül Pálffi László háza vadnak szomszédságában, kit Hollósi Gáspár adót Szíjártó aliter Fister Markónak”.4 8 Szabó Miklós Szíjártó Markó két árva lányának mostohaatyja volt, Pálffi pedig a Falusi-örökösödés ügyében perlekedő rokon, feltehetően ezért lakik Hidassy András árváinak (egyikük férje Falusi György) házában.49 Ez a ház, a déli szomszéd, Szabó Miklós háza előtt, Ratky György háza, a keleti szomszéd, Szabó Miklós háza után szerepel az 1646-os urbáriumban.50 Ezzel a Kapitány-Torony—Szt. Márton utca törését a másik oldalon is megtaláltuk. Az Ettei utca nevében valószínűleg a Hettyei-család emlékét őrzi, csak feltételezni tudjuk, hogy a Dienes Lajos utcának a Széchenyi utcától nyugatra eső szárnyával azonos, mivel a két „névtelenül maradt” utca közül ez a nagyobb, a másikat az 1720-as térkép nem is jelöli. Az 1698-as urbárium szerint a Malom utcában volt Palotai Miklós házhelye, „ötven esztendeje, hogy a ház nem volt rajta”.51 A 49 évvel előbb készült házösszeírás Palotai Miklós helyét a Balás Deák utcájában (névadója Retkes Balás deák) tünteti fel, azzal a megjegyzéssel: ezen semmi épület sincs.52 A pusztatelek az eltelt fél évszázad alatt nem népesült be, és így megtartotta nevét. Ennek alapján a Balás Deák utcáját (illetve, mint mindjárt látni fogjuk, annak egy részét) azonosíthatjuk a Malom (= Berzsenyi) utcával. Módszerünk helyességét igazolja, hogy Bocskai János nemes fundusát Bocskay István nemes helyével azonosítva, a Torony utca a Kapitány utcájának az utódja lesz, ezt pedig eddig is tudtuk. A Malom utcának és a Balás Deák utcájának az azonosítása mellett szól az
