Századok – 1979
Közlemények - Tóth István György: Körmend alapítása. A város alaprajza a 17. században 643/IV
654 TÓTH ISTVÁN GYÖRGY máshol nem tudták a lopott jószágot behozni, de ha néhány tolvaj legény letörhette, volt rajta mit javítani. A párkány végleges és világos határvonalat húzott a belső és a külső város közé. E kettő aránya a 17. század első felében így alakult:72 72 összesítés 1603: OL Filmtár 2221. doboz. F. 11. No. 27.; 1609: OL B. cs. P 1313. Máj. Lad. 1. No. 20.; 1635: OL Filmtár 4332. doboz 52. sz.; 1649: OL B. cs. Máj. Lad. 1. No. 38-8. alapján. 731603: OL Filmtár 2221. doboz. F. 11. No. 27. 13. 1609:OL B. cs. P 1313. Maj. Lad. 1. No. 20. 96. 1635: OL Filmtár 4332. doboz 52. sz. 7. 1649: OL B. cs. P 1313. Maj. Lad. 1. No. 38-B. 304. 74OL Filmtár 52. doboz 418. 7 5 Mártonfalvay Imre deák szolgálatjárul. In: Magyar történeti szöveggyűjtemény. Szerk.: Sinkovits István Bp. 1968.1. 58. 76OL Térképtár T4. No. 257. 77OLB. cs. P 1313. Máj. Lad. l.No. 32. 30. A körmendi házak száma a 17. században Belső város Külső város Összesen 1603 133 84 217 1609 133 83 216 1635 127 119 246 1649 144 124 268 A fenti számokból megállapítható, hogy míg 1603 és 1649 között a külső hostat (Hofstadt) mintegy egynegyedével (23,4%-kal) megnőtt, a belső város kiterjedése gyakorlatilag nem változott. A házak számának növekedését ugyanis legnagyobbrészt az okozta, hogy a templom papjának több zsellére lett. 1603-ban 4, 1609-ben szintúgy 4,1635-ben 10, 1649-ben 12 zsellért írnak össze.73 Ezek a zsellérek pedig mind az egyház földjén laktak, ami a templomtól délre volt. 1697-ben 13 zsellére volt már a plébániának, ezek közül azonban kettő „extra opidum(!) vulgo a Paita szeren” lakott.74 A zsellérházak megszaporodása nem növelte a belső város területét. A táblázatból az is vüágos, hogy bár a párkány építésekor a belső városnak kiegyenesítették a határát, alapterülete változatlan maradt, nem került sor „az váras kisebben szakasztására”, mint Mártonfalvy Imre deák tette, mikor „ez nagy puszta Pápa várassát” palánkkal vette körül.75 A karlsruhei térkép rajzolója a párkányon kívüli városrészt még utalásszerű jelzésre sem méltatta, első, szerencsére igen részletes ábrázolása az 1720-as térkép. E térkép szerint a külső város a mai Rákóczi út déli részén, a belső város nyugati és északi fele mögött helyezkedett el. Az 1646-os urbárium és az 1649-es házösszeírás a külső hostat házainak kb. egyharmadát utcanév nélkül közli, a többit a „Nagy ucca” mögé írja. Ez pedig nem más, mint a mai Rákóczi út. Ezt azon kívül, hogy más nagy utca itt nincs is, és egy 19. századi térképen kívül, amely a Lange oder Rákóczi gasse megjelölést hozza,76 az is igazolja, hogy a Nagy ucca egy részét alkotta a pajtaszer.77 Az 1720-as térképen világosan látható, hogy a belső város és a hostat többi részének egybefüggő „háztömbjeivel” ellentétben, itt elszórt, egyes épületek állnak, nagy kertek közepén. Az 1857-es térkép dűlőnévként írja a Pajtaszert a mai Rákóczi út északi oldalára.
