Századok – 1979
Tanulmányok - Romsics Ignác: A Tanácsköztársaság tömegbázisa a Duna–Tisza közén 230/II
256 ROMSICS IGNÁC A nagykőrösi, kiskunfélegyházi és kiskunhalasi direktóriumok a helyükön maradtak, s az ellenforradalmi erők megélénkülésére statárium kihirdetésével „válaszoltak”. Mint Cegléden, a tiszai frontról hátravont, ill. a déli demarkációs vonalat őrző katonai alakulatok jelenléte ezekben a városokban is óvatosságra intette a régi rend embereit." Részben a mezővárosokban mutatkozó ellenforradalmi mozgalmakkal egyidőben, részben egy-két napos késéssel megélénkültek a térség középső járásaiban fekvő falvak proletárdiktatúra ellenes erői is. Gyónón Krón Ferenc evangélikus lelkész és a jegyző, Örkényen a református lelkész lázított azzal, hogy „három-négy nap múlva itt lesznek a románok”. Noha a jelentések szerint „a falvak lakosságát egészen fellázították”, a direktóriumok a helyükön maradtak, s a nyugtalanságon kívül egyéb eredménye nem lett izgatásuknak. Üjszászon a volt csendőrparancsnok, Ókécskén és Pusztavacson „vagyonos gazdák”, Lajosmizsén a tiszai frontról menekülő katonák terjesztettek ugyanilyen rémhíreket, hasonlóképpen eredménytelenül.100 A térség nyugati felében május 5. körül kulminált a rémhírterjesztés, az ellenforradalmi izgatás hulláma. 5-én jelentették Kalocsáról, hogy a tisztek Garami és Andrássy vezetésével megalakuló kormány hírét terjesztik.101 Ugyanezen a napon Kiskunmajsán letartóztatták a községi malom volt tulajdonosát, mert már a helyi vezetők „agy alá sara” és „felköttetésére” készült.102 Hajóson kiskőrösi „vagyonos kisbirtokosok” terjesztették, hogy „Kiskőrösön már bevonták a vörös zászlókat, nem szabad már vörös kokárdát sem viselni. A héten visszaállítják a szolgabíróságot, vagyis a régi rendszert”. Ez ugyan nem lett igaz, de tény, hogy egy 125 holdas gazdagparaszt és néhány társa előkészületeket tett a községháza megtámadására, s vele együtt sokan hitték: „ . . . a proletárok uralma összeomlás előtt áll”.1 03 Ellenforradalmi hatalomátvételre a térségnek ebben a felében két, kisebb zavargásra egy településen került sor. A május 3-i és 4-i ráckevei eseményekről az alábbi távirat a legautentikusabb forrás: „A ráckevei direktórium tagjai Rabbi elvtárs kivételével mind reakciós elemekből állanak. Míg Rabbi elvtárs f. hó 3-án Budapesten járt, azalatt a direktórium visszamaradt tagjai a városban a vörös lobogókat beszedték. A vörösőrség helyettes parancsnokával közölték, hogy a prole tár diktatúra megszűnt, a kormány vezető férfiai megszöktek, tehát a vörösőrségre sincsen szükség. A polgári őrségeket visszaállítják, abba beléphetnek. A volt polgárőrökből lett vörösőrök feltűzték a fehér szalagot.” A rendet budapesti vörösőrök állították helyre, s ugyanők segédkeztek az új direktórium megválasztásánál. A Csepeli Forradalmi Törvényszék mintegy 70 ráckevei ellenforradalmárt helyezett vád alá. Többségüket hosszabb-rövidebb börtön- és fegyházbüntetésre ítélték.1 04 9 9 B-KmL. Kiskunfélegyháza. Direktórium ir. 1919. máj. 5-i hirdetmények, plakátok és Halasi Vörös Újság, 1919. ápr. 30. 100HIL. Hünb. 8. (pol.) oszt. ir. 1919, ápr. 29. 12/33. It-i j., uo. V.Ö.O.F. Karh. oszt. 1919. máj. 6 111/17. 45., 47. és 48. It-i j.; PIA. 619. f. 1/1920 - B. 1113. ő.e. II. k. 231. és uo. 622. f. 1919 -B. 2302. ő.e. 101 PIA. 619. f. 1/1920 - B. 1113. ő.e. II. köt. 230. 1 °2 Uo. 609. f. 1/2053. ő.e. 10 3 Uo. 12/31. és 12/89. ő.e., valamint uo. 642. f. 1920 - IV - 63. ő.e. 1 0 4Iratok, 226. és HIL. V.Ö.O.F. Karh. oszt. ir. 1919. máj. 6. 111/17. 46. It-i j.
