Századok – 1979
Történeti irodalom - Die Obere Wart. (Ism.: Vörös Károly) 907/IV
TÖRTÉNETI IRODALOM 907 Sajnos, a műnek a téma gazdagságához viszonyított szűk terjedelme nem adott lehetőséget a szerzőnek arra, hogy részletesebben szóljon az erdélyi művelődés néhány fontos területéről. Szívesen olvastunk volna többet azokról a hatalmas építtetésekről, amelyek mind Bethlen Gábor, mind I. Rákóczi György fejedelemségét kiváltképpen jellemezték. Ennek keretében talán helyet kaphatott volna a külföldön tanult Haller Gábor Jó fundáló mester” erdélyi tevékenysége is. Bővebb terjedelem esetén nyilván többet tudhattunk volna meg az erdélyi szászok, románok és a többségükben katolikusnak megmaradt székelyek kulturális viszonyairól is. A recenzens csak sajnálkozni tud azon is, hogy a könyv nem tartalmaz egyetlen illusztrációt sem, jóllehet magas példányszáma - 14 000 - arra utal, hogy a kiadó szélesebb olvasóközönségnek szánta Tarnóc Márton munkáját. Ez a körülmény viszont még inkább aláhúzza a képes illusztrációk hiányát. A forrásművek és felhasznált irodalom függelékként közölt jegyzéke segítséget nyújt a téma iránt érdeklődőknek. Az viszont már kérdéses, hogy az adott forma a legszerencsésebb-e? Az itt közöltek alapján ugyanis fölöttébb körülményes a könyv egy-egy idézetének utánkeresése az eredeti munkában. A kibővített névmutató, amely nemcsak a személyek előfordulási helyét jelzi a könyvben, hanem rövid életrajzi ismertetést is ad, hasznos kiegészítője e rövid terjedelmében is rendkívül adatgazdag munkának. Meglehetősen fehér holló a mai kiadványokban még az egyszerű név- és helymutató is, s így csak örülhetünk annak, hogy a szerző vett magának fáradságot annak elkészítéséhez. Ezek elmondása után talán kicsinyes akadékoskodásnak tűnik, mégis szükségesnek tartjuk megjegyezni, hogy a névmutatóban sajnálatos pontatlanságok maradtak benn. A teljességre való törekvés nélkül néhányat megemlítünk ezekből: Báthory Zsigmond fejedelem nem 1572-ben hanem 1573-ban, I. Rákóczi György fejedelem pedig nem 1591-ben hanem 1593-ban született, Basta György viszont nem 1612-ben, hanem 1607-ben halt meg. Bethlen István fejedelemnek ismert a születési éve: 1584, Bethlen Gáborné Brandenburgi Katalin nem Ferenc Alberthez, hanem Ferenc Károlyhoz ment másodszor feleségül stb. Itt szeretnénk megjegyezni, hogy talán ideje volna tisztázni a költő Zrínyi Miklós pontos születési évét is. Tarnóc Márton könyvében 1620 szerepel. — mint általában más munkákban is jóllehet Takáts Sándor már a század elején eredeti okmánnyal bizonyította, hogy a költő 7675-ban, Péter öccse pedig 1619-ben született. Úgy tűnik, Takátsnak ez az adata feledésbe merült, s továbbra is az általa megcáfolt születési időpontot írjuk munkáinkban. Minderről azért is szót kellett ejtenünk, mert egyre több olyan munka - köztük nem egy akadémiai kiadvány - látott napvilágot a közelmúltban, amelyben fölöttébb bőven találhatók ilyen és ehhez hasonló pontatlanságok. A felvetett tényleges — vagy vélt — hiányosságok, kritikai szempontok természetesen nem érinthetik Tarnóc Márton könyvének vitathatatlan érdemeit és értékeit. S ezt korántsem valamiféle udvariasság mondatja a recenzenssel, hanem az az öröm és jó érzés, amellyel e munkát végigolvasta. Meggyőződése, hogy hasonló érzésekben lesz része mindazoknak, akik elolvassák Tarnóc Márton valóban érdekes és szép munkáját. Nagy László DIE OBERE WART Festschrift zum Gedenken an die Wiedererrichtung der Oberen Wart im Jahre 1327 Mit Unterstützung der Burgenländischen Landesregierung herausgegeben von der Stadtgemeinde Oberwart in deren Auftrag koordiniert und redigiert von Ladislaus Triber. Oberwart, 1977., 500 1, 150 fénykép, 6 térkép. A FELSŐ ŐRSÉG A magyar etnikumnak a mai magyar államterületen kívül élő elemei közül létszámra kétségtelenül a legkisebb az, amely nyugati szomszédunk, Ausztria területén, Burgenlandban található. Ez a magyarság itt ma már mindössze néhány helységben alkot nagyobb, szervesen összefüggő, ám így is majd mindenütt kisebbségben levő tömeget. Közülük létszámát, de történetileg kialakult profilját 11 Századok 1979/5
