Századok – 1979
Elmélet és módszertan - Márkus László: A legújabbkori magyar sajtótörténetírás módszertanáról; különös tekintettel az 1919–1944 közötti magyar sajtó történetére 884/V
A LEGUJABBKORI SAJTÓTÖRTÉNET MÓDSZERTANÁRÓL 885 információt szerezhetünk a sajtóból. így ad hírt a sajtó a titkos társaságok és a bíróság kapcsolatáról — Prónay Pál pere kapcsán.1 1 Prónay Pál kijelentette perének tárgyalásán: „nem érdekli a bíróság ítélete, mert azt a titkos társaságok befolyására hozták.” - Pesti Hírlap 1931. máj. 6. 2 Részlet Kozma Miklós, a MTI elnökének 1920. áprilisi beszédéből. Kozma Miklós: Beszédek, előadások 1919-1938 I. k. Budapest 1938. 19. 3Részlet Rassay Károly vezércikkéből: „Rendes viszonyok között az elkeseredésnek az az áradata, amely a társadalom minden rétegében napról napra erősödik, az ellenzéki politikus számára közelebb hozza saját politikai elvei érvényesülésének óráját. Ha mégsem tudok ilyen egyoldalú rideg ellenzéki álláspontra helyezkedni és a magyar közélet zavaros vizének partján ülve kockázat nélkül, nyugodtan várni a gát keresztülszakadását, annak az az oka, mert világosan látom, hogy ez az áradat nemcsak azoknak a csónakját fogja felborítani, akik a sokszor szennyes hullámokon gondtalanul ringatóznak, hanem keresztül fog csapni azokon is, akik az országra szakadt katasztrófából csak egy Az eddigi kutatások alapján indokoltnak látszik az a megállapítás, hogy az ellenforradalmi rendszer politikai történetének felderítésében a sajtó nemcsak adalék, hanem mint történetileg önálló politikai kategória is megközelíthető. 2. A sajtó szerepe a politikai gondolkodás történetében. A sajtó tört énét írás ebben a vonatkozásban az eszmetörténet oldaláról közelíti meg a kutatási témát, és azt vizsgálja, hogy milyen funkciót vállalt a sajtó a meghatározott történeti periódus során a társadalmi tudat formálásában a politikai gondolkodás szférájában. A sajtó történeti feldolgozásból képet nyerhetünk a különböző politikai szellemi áramlatok sajtóbeli megfogalmazásáról és elterjesztési módszereiről, a politikai eszmék és a sajtó viszonyáról az eszmetörténeti színképben. Az ellenforradalmi rendszer államelvének megfogalmazásában és terjesztésében igen fontos szerepet töltött be a korabeli jobboldali sajtó. A sajtótörténeti megközelítés a problémakör eredményes feldolgozását tette lehetővé. Az uralomra került „kereszténynemzeti” gondolatot az újonnan létesített különböző sajtóorgánumok más-más árnyalatban hirdették, az új államelv eszmeileg is koalíciós jellegéből adódóan. A Horthy-rendszer berendezkedése idején több irányzat kezdte meg a sajtóban a keresztény-nemzeti államelv tudati terjesztését. A katolikus klérus ideológiai és politikai törekvéseit Bangha Béla jezsuita páter lapalapításai fémjelezték. A keresztény szocialista tábor napilapot és hetilapot indított, a fajvédő szárny is önálló napilappal képviseltette magát, a fajvédő-legitimista jobboldali ellenzék napilapja terjesztette a legeredményesebben a kereszténynemzeti ideológiát. Különleges és meghatározó szerepet vitt — nemcsak a rendszer tudati megalapozásában, hanem megszilárdításában is — a Magyar Távirati Iroda, amely a „pártatlanság” elvét az alábbi értelmezésben hirdette.: „Pártállásra való tekintet nélkül egy tisztességes párt van, a Horthy-párt.”2 A szellemi áramlatok és a sajtó kapcsolatának összefüggéseit a korszak folyóiratai több oldalról világítják meg: egyrészt az önmaguk hirdette nézetek, másrészt a sajtóbeli ideológiai viták vizsgálatából levont tanulságok alapján. A polgári liberalizmus eszmekörének alakulása is elsősorban a korszak sajtójából rekonstruálható, s az a defenzív stratégia, amely a politikai konzervativizmus és a gazdasági liberalizmus szövetségét tűzte ki követendőnek, a polgári liberális sajtóban került meghirdetésre és elemzésre.3 3. Az államhatalom és a sajtó viszonya, mint a kutatás és feldolgozás fő iránya. Ebben a tematikai keretben az államhatalom államjogi magatartása vizsgálandó az adott
