Századok – 1979
Közlemények - Ring Éva: Újabb adatok az 1797-re tervezett lengyel-magyar Habsburg-ellenes felkelés kérdéséhez 827/V
836 RING ÉVA jártak és nyíltan felkínálták hazájuk trónját a királyi családnak, s bár igen kedvező fogadtatásban részesültek, kérésükre választ nem kaptak.37 Cobenzl jelentése 1795. április 24-ről (H.H.u.St.A.) „A cárnő rendkívül határozott abban, hogy minden erejével fellép a porosz király ellen, s ha szükséges, hasonlóképpen a svédek és a törökök ellen is, ha azok az előbbiek mellé állnak, ami valószínű, ugyanakkor a leghatározottabban kitart-amellett, hogy a Rajnához küldendő csapatokból egyet se vegyenek el.” Közli: Kukiel uo. 318-319. 3 7Pami§tniki i. m. II. 1 38-140. 38Lo. 141. 39Lö. 145-146. 40Uo. 255. 4 1 Oginski a naplójában — nyilván, hogy megkülönböztesse a légiók vezérétől - Dambrowskinak írja a nevét, míg a pétervári jelentésekben Dembrowskiként szerepel. M. Kukiel azonban kimutatta, hogy ezt a nevet a 18. század végén Lengyelországban kizárólag D^browskinak írták. Ksawery Powala Dabrowski nem volt rokona a légiók legendáshírű vezérének, Jan Henryk D^browskinak. Ld. Kukiel i. m. 341. 42PámÍ9tniki i. m. II. 176-177. Barss, a párizsi emigráció mérsékelt szárnyának vezetője, 1976. március 27-én írott levelében arról informálta Oginskit, hogy Bonaparte szárnysegédét, Sulkowski-t tájékoztatták elképzeléseikről, és megszületett a légiók felállításának terve.3 8 Július 13-án követek érkeztek Ogiriskihoz Havasalföldről. Nyugtalanító híreket hoztak: Kosciuszko egykori katonáinak egy része türelmetlenségében csapatokba verődve végigjárta Lengyel országot, Galíciát, különböző gerillaakciókat hajtottak végre, míg erősen megfogyatkozott maradványaik eljutottak Havasalföldre.3 9 Galíciában is egyre forróbb a hangulat, az emberek nem értik, miért nem adják meg a jelet a felkelésre. Sürgető levelek érkeztek Ogiriskihoz Bécsből és Drezdából is, ezért futárként elküldte Jablonskit40 Galíciába, Varsóba, majd Párizsba, hogy tudassa: a díván addig nem kezd háborút Oroszországgal, míg más országok fellépése erre nem készteti. Augusztus 12-én Bukarestből írott levelében Ksawery Dabrowski közölte 4 1, hogy a párizsi emigráció őt nevezte ki moldvai és havasalföldi ügyvivőnek. Számításai szerint ekkor már mintegy 2000 katona élt a két fejedelemség területén, de személyi szabadságuk garantálását, Oroszországra való tekintettel, a Porta továbbra is halogatta. A menekültek türelmetlensége nőttön-nőtt, mindenáron meg akarták támadni Galíciát, Ogiriski azonban válaszlevelében szigorúan ráparancsolt D^browskira, hogy a párizsi emigráció engedélye nélkül ne tegyen semmilyen meggondolatlan lépést.42 A Direktórium a háború kirobbantásának sürgetése érdekében új nagykövetet nevezett ki Konstantinápolyba, Aubert du Bayet személyében, aki 1796. október 5-én érkezett meg állomáshelyére. Eleinte igen optimistán Ítélte meg a helyzetet, biztosra vette a hadműveletek közeli megindítását, Lengyelország Poroszország védelme alatt történő restaurációját — amivel a Direktórium Berlint végleg leválasztotta volna a koalíció oldaláról — s Bonaparte itáliai sikerei hatására a békekötést Ausztriával. E derűlátó diplomata a havasalföldi katonák fokozódó türelmetlenségének hírét hallva, s értesülve arról, hogy a párizsi emigráció Ogiriski visszatérését sürgeti, azt javasolta, hogy Ogiriski utazzon Franciaországba Galícián keresztül, és a helyszínen mérje fel a felkelés esélyeit. Szerinte az inszurrekciót nem kell halogatni, Törökország kész tények elé kerülve, kompro-
