Századok – 1979

Tanulmányok - Kun Miklós: A baloldali szabadkőművesség mint ideológia és szervezeti keret a 19. század közepén 791/V

812 KUN MIKLÓS egyetemes kérdéseknek szentelte. Ez a mennyiségi, aránybeli eltolódás végül minőségi tényezőkre is kihatott. írásaiból 1864 végére szinte teljesen eltűnnek az előző, „demokra­tikus” pánszláv, nemzeti-felszabadító tételek; változik a terminológia is. Életének e fordulópontján a szociális, a munkásmozgalommal kapcsolatos kom­ponensek legalább olyan nagy súllyal esnek latba, mint a baloldali szabadkőműves indíttatás. Mégis, ha nem is szabadkőműves tartalommal, de elsődlegesen szabadkőműves mintára konstruálta a „Sojciétét”. Ennek objektív oka főként az, hogy a társaság alapjai­nak lerakása akkor indult meg, amikor a korábban — főleg Angliában — funkcionáló nemzetközi republikánus testületek sorra felbomlottak, a kontinens ellenzéki erői pedig nem rendelkeztek mintául szolgáló nemzetközi szervezettel. Igaz, G. Garibaldi bevonásá­val 1859 és 1864 között néhány olasz, német, svájci és belga politikus több javaslatot tett nemzetközi szervezet létrehozására, illetve jelezte az összefogás szükségességét.72 E kísérletek azonban —mint például az igen nagy titoktartás mellett lebonyolított 1863. július 20-i La Chaux de Fonds-i és az 1863. szeptember 26—28-i brüsszeli tanácskozás —amelyek előkészítésében többek között J. Ph. Becker és P. Coullery vett részt — néhány kis összeesküvő csoport elszigetelt akciói voltak, amelyek nem szolgálhattak egy nemzetközi konspirativ szervezet mintájául.73 Az általa kitünően ismert szabadkőműves mozgalom lépcsőzetes, 33 grádusos felépítése, valamint a kizárólag befolyásos elöljárókat tömörítő önálló, privilegizált páholyok tevékenysége adhatta tehát Bakunyinnak az ötletet ahhoz, hogy konspirativ társaságának tagjait a nemzetközi testvérek és nemzeti testvérek kategóriáira ossza. Az előbbiek az európai, sőt világméretekben, az utóbbiak csupán egy-egy nemzet vagy földrajzi régió határain belül kellett hogy képviseljék a mozgalmat. A nemzeti testvérek - közvetve és közvetlenül — minden téren alárendelt viszonyban voltak a nemzetköziekkel. Az utóbbiak - a Központi Direktóriumba delegált testvérek — kellett hogy a „Société” vezérkarátképezzék.74 A „nemzetközi testvérek” irányította szervezetnek meg kellett akadályoznia a nemzeti elv felülkerekedését. Bakunyin mindvégig tartott attól, hogy a kizárólag egy nemzeti közösségből kikerülő „családok” a helyi törekvéseknek rendelik alá a szervezetet, és ezáltal háttérbe szorulnak a statútumokban lefektetett szociális és egyetemes humanista célkitűzések. A hierarchikus struktúra - e pozitív hatása mellett — ugyanakkor homlokegyenest ellentmondott a statútumban lefektetett federalizmus elvének. E ponton egyszerre proudhoni és bounarrotista, federalista és központi irányítású republikánus­összeesküvő elvek keresztezték egymást. Végül utalni kell arra, hogy az összeesküvő — szabadkőműves hagyományok átvétele és továbbfejlesztése nemcsak Bakunyinra, hanem számos európai forradalmárra jellemző. Sőt, a Nemzetközi Munkásszövetség jó néhány alapító tagja és aktivistája is 12N. I. Nyepomnyascsaja- N. Ju. Kolpinszkij: Dva piszma J. Ph. Beckera о revoljucionnom dvizsenyii v Italii, in: Novaja i novejsaja isztorija, 1965/5, 131-138.; vö. még G. Mazzini levelét J. Ph. Beckernek, Arhiv Insztyituta Markszizma-Lenyinyizma priCK KPSZSZ, f. 185, op. 1. ed. hí. 72/1 7 í 73Études et documents sur la Premiére Internationale en Suisse, Publiés sous la direction de Jacques Frey mond, Génévé, 1964. 269. 74 К Polonszkij: M. A. Bakunyin, Novije matyeriaü, Krasznij Archiv, 1926/4. 77-78. Mivel a Société, mint titkos társaság eleinte csak Itáliában ért el kézzelfogható eredményeket, az ilyen jellegű „ nemzet közi előírások többnyire papíron maradtak.

Next

/
Oldalképek
Tartalom