Századok – 1979
Tanulmányok - Kun Miklós: A baloldali szabadkőművesség mint ideológia és szervezeti keret a 19. század közepén 791/V
810 KUN MIKLÓS helyezéséhez. A „Társaság célja” c. paragrafus bevezetése kisebb módosítással egyenlő az előző programdokumentum idézett passzusával. Ez esetben is a „vallási, politikai, gazdasági és szociális” szervezetek és intézmények likvidálását szorgalmazza a szerző a „szabadságon, értelmen, igazságosságon és munkán” alapuló összeurópai, majd az egész világra kiterjedő társadalom létrehozása érdekében.64 A katekizmus következő részének első két pontjában forradalmár taktikájához igazítja a hagyományos szabadkőműves elveket. Ennek során a már többször idézett 1865-ös szabadkőműves kéziratban elmondottakra támaszkodott: „1. Tagadjuk a tényleges, az egész világot átfogó, a személyes isten jelenlétét, tehát mindenfajta megnyilatkozását, valamint a világ és az ember ügyébe való mindenfajta isteni beavatkozást is. Az isten és kultusza szolgálata eltöröltetik. 2. Az istenkultuszt felváltván az ember iránti tisztelettel és szeretettel, hirdetjük, hogy az emberi értelem és az igazság egyetlen kritériuma, az emberi becsület az igazságosság alapja, az egyéni és kollektív szabadság a rend egyetlen megteremtője az emberiségben.” [Bakunyin kiemelése. — K. M.]65 A „Société” programja ideológiája keletkezésében betöltött szerepénél is nagyobb figyelmet érdemel Bakunyin és legtöbb „alapító testvér” szabadkőműves páholy tagsága akkor, amikor a vizsgálat tárgyává a szervezet struktúráját, funkcionálásának rendszerét tesszük. Egyes esetekben természetesen nehéz pontosan meghatározni, hogy az adott részletben szabadkőműves vagy csak „egyszerűen” összeesküvő-republikánus tradíciók ihlették az első Szervezeti Szabályzat szövegét. így például — olasz környezetről lévén szó — nincs kizárva, hogy Bakunyin szabadkőműves közvetítéssel ismerte meg és sajátította el a carbonari, az itáliai buonarrotista és a mazziniánus összeesküvő metódusrendszert. Ugyanakkor az ezekhez az irányzatokhoz tartozó, vagy velük valaha kapcsolatban álló személyiségek révén tanulmányozhatta a szabadkőművességnek az Appennini-félsziget szinte minden illegális mozgalmára hatást gyakorló struktúráját. Mindenesetre a korabeli republikánus mozgalmak gyakorlatából nem kerülhetett át az 1866-os „Forradalmi katekizmusba” a „Frére International avec mission provisoire special” funkciójával foglalkozó rész.66 A „Société” funkcionálásának első hónapjairól kevés forrás maradt fenn. Az bizonyíthatónak látszik, hogy a szociális kérdések terén Olaszországban szokatlanul radikális programot képviselt a társaság. Működésének alapelveit viszont nem kis mértékben a szabadkőművességtől átvett tradíciók szolgáltatták. Ilyen eljárással találkozunk például akkor, amikor a szervezet utasítására G. Mazzini, az egyik legtekintélyesebb olasz páholytag, 1865 februáijában a neofita A. de Gubernatisnak, az utóbbi világnézeti rátermettségét feltáró, szinte minden részletében a szabadkőműves felvételi vizsgát asszociáló kérdésrendszert tett fel az ugyancsak közismert „testvér”, G. Dolfi otthonában.67 Szabadkőműves tradíciók szülötte továbbá a „Société” tagok „tiszteletbeli”, illetve „aktív”', „nemzeti” és „nemzetközi” testvérekre osztása. (Más kontextusban a „nemzet6 * Forradalmi katekizmus: i.m. 39. 65Uo. 6 6 Forradalmi katekizmus: i.m. 86. Maga a terminus is kimondottan szabadkőműves ihletésű. 6 de Gubernatis: Fibra, i.m. 227.
