Századok – 1979
Tanulmányok - Kun Miklós: A baloldali szabadkőművesség mint ideológia és szervezeti keret a 19. század közepén 791/V
A BALOLDALI SZABADKŐMŰVESSÉG A 19. SZÁZAD KÖZEPÉN 803 ember Svédországban, Norvégiában, Dániában, egyszóval egész Skandináviában ... azt állítja, hogy csak azért jött Olaszországba, hogy megszoríthassa a nagy felszabadító kezét, egyben az én kezemet is, mely ugyan sajnos semmit nem szabadított fel, de sohasem utasítja vissza a szabadság szolgálatát . . . megnyugtattam őt, hogy ön örülni fog látogatásának, és annál inkább menjen magához a jól elkészített tervezettel, hiszen az ön személyében a svéd demokráciával együtt egész Európa demokráciája egyesül. Blanche vezető a szabadkőműveseknél, firenzei barátaink, követve kérésemet, a 30. fokozatra emelik, talán még magasabbra, hogy joga és lehetősége legyen azt tenni Skandináviában, amit ön, tábornok, napjainkban Itáliában tesz. Ezért szélnek ereszti a kormányzati szabadkőművesség táborát, és azt egy demokratikus szabadkőműves táborral helyettesíti.”36 36E. Conti. Alcuni documenti relativi al soggiorno fiorentino di Michéle Bakunin (1864-1865), Movimento Operario, 1950, Il-III, 123-124. A. Blanche olasz szabadkőműves kapcsolatairól 1.: Ridderstad, C.: Regnbogen, Interiörer fron olika tider, Linköping, 1882. 530—533, 37F. Damiani: Bakunin nelT Italia postunitaria 1864-1864, Milano, 1977, 37-41; эвЕ tény, a Bakunyin „Chevalier de Soleil ” voltát tanúsító - idézett - Frapolli-levél és a Firenzéből való elutazása alkalmából kiállított, M. Nettlau által publikált megbízó okmány összevetéséből derül ki. VÖ. M. Nettlau: Bakunin e l’Internazionale, i.m. 23-24. Az olasz szabadkőművesség harmincharmadik grádusának tulajdonosairól 1. bővebben A. Luzio: i.m. II. 111 — 112. és e részhez mellékelt foto-illusztrációt. 3 9 „Aftonbladet ”, 1864. X. 19. Bakunyin 1864-es toscanai szabadkőműves kapcsolatai és az „II Progresso Sociale ”ben játszott szerepe világosabban állna előttünk, ha publikálták volna az e periódusra vonatkozó páholyülések jegyzőkönyvét. A kutatóknak azonban ennek hiányában csupán azt sikerült kideríteniük, hogy Bakunyin 1864 márciusában részt vett a Firenzében tartott országos szabadkőműves értekezleten.3 7 Annyi bizonyos, hogy Arno-völgyi „testvérei” körében nagy tekintélynek örvendett. Ennek jele, hogy a skót ritusú szabadkőművesség bonyolult ranglétráján az ő javaslatára A. Blanche meg is kapta a levélben említett, igen magas „Chevalier Kadosh ” rangot. Toscanai életének alig több, mint egy esztendeje alatt ő maga négy fokozatot nyert el; igen közel került ezáltal a bűvös 33. grádushoz, amellyel az 1860-as évek közepén egy-egy országban csupán néhány szabadkőműves rendelkezett.38 Érdekes viszont, hogy Bakunyin az 1864—65-ben megjelent, még álnév alatt szignált írásaiban sem tesz említést a páholytagságáról, szabadkőművességéről. A sorok között azonban nem nehéz észrevenni az ilyen ihletésű gondolatokat. Amikor svéd olvasóközönségéhez fordul, azt írja, hogy a században „a francia nemesség vette védelmébe azokat a filozófiai és emberbarát eszméket, amelyek a világ megváltoztatására voltak hivatva”.39 Az „emberbarát eszmék” a kor terminológiájában a humanista szabadkőműves princípiumokkal egyenlőek. Egy másik — Olaszországban megjelent — írásában ugyancsak az egyenes utalást akarja megkerülni a „demokrácia harcos egyháza” kifejezéssel. Leírása sokban egyezik a kimondottan páholycélokat szolgáló egyik bakunyini kézirat rajzolta eszményképpel. „Olyan egyházat alkotnak — írja —, amelynek hívei mind szegények, ismeretlenek, a jelenlegi társadalom hierarchiájában szerény helyet foglalnak el. Nem vágynak rá, hogy pusztán önmagukért magasabbra helyezzék őket. Minden egyéni akciótól mentesek. Csak
