Századok – 1979
Tanulmányok - Lackó Miklós: A 100%. Ideológia; kultúra; irodalom. – Adalékok Lukács György publicisztikai működéséhez az 1920-as évek második felében 43/I
76 LACKÓ MIKLÓS törekvés az idő múlásával nem csökken, hanem növekszik. Részben, mert a kutatás eddig sem volt eredménytelen. Tamás Aladár maga is sok fogódzót nyújtott. így rámutatott arra, hogy ,,az irodalompolitikai és irodalomkritikai cikkek túlnyomó többségét Révai József és Lukács György írta”. Igaz, ehhez rögtön hozzátette: „A kettőjük közötti szétválasztás munkája azonban teljesen lehetetlen. Még a megjelenés utáni közvetlen időben sem vezetett volna ez a törekvés eredményre.” De más támpontokat is nyújtott: „Általában az egyes művekről, írókról szóló cikkeknek Lukács György volt a szerzője, a polemikus írások zömét Révai József írta. így a Munka folyóirattal folytatott vitánkban megjelent cikkeink nagy részét is”4 - tehát a Kassák ellen írt cikkek nagyrészét. Mindez fontos tájékoztatás, noha szövegelemzésünk nem mindenben támasztja alá ezeket a megállapításokat. 4Uo. 37. 5Botka Ferenc: 100% repertórium. {Tamás Aladár: A 100%. A KMP legális folyóirata c. kötetben, 455-496. 1.). 6Botka Ferenc: 100% repertórium. 458. 7Uo. 467. 8 Révai Gábor kéziratos szakdolgozata: Lukács György irodalmi nézetei az 1920-as években. Újabb jelentős eredményekre vezetett az 1960-as évek elején a 100% repertóriumáénak elkészítése. Ez a kitűnő repertórium5 — Botka Ferencnek, a Petőfi Irodalmi Múzeum vezető munkatársának munkája — számos álnéven megjelent 700%-cikk szerzőjét találta meg, elsősorban az egykori szerzők — Háy László, Hidas Antal, Lukács György, Tamás Aladár és Vajda Sándor — információi alapján.6 Témánk szempontjából fontos, hogy Lukács György személyesen jelölt meg öt cikket, amelyeket emlékezete szerint ő maga írt. Ezek a következők: Vajda Sándor: Két kísértet kézfogása egy sír felett. I. évf. 1. sz. Vajda Sándor: Parasztregények I.: Gergely Sándor: Hidat vernek. I. évf. 5. sz., Vajda Sándor: Parasztregények II.: Kodolányi János. I. évf. 6. sz.., Németh Lajos: Plechanow halálának évfordulóján. I. évf. 10. sz. Vajda Sándor: Tolsztoj Leó. II. évf. 1. sz.7 A 100%) első két évfolyamának elemzése azonban arra mutat, hogy Lukács György ezen az öt cikken kívül még számos írásnak is a szerzője volt. Közöttük van egy-két olyan cikk is, amelyek azonosítása különösebb gondot nem okozhatott volna Lukácsnak. Hogy végül is miért elégedett meg az említett öt írással — nem tudhatjuk. Némely cikkét túl jelentéktelennek tarthatta. Más esetben talán az egykor adott álnév térítette el vagy vezette félre. A 100%) repertóriuma azért is jelentős, mert az említett öt Lukács-íráson kívül több más cikk szerzőjét is megbízhatóan azonosítani tudta (így pl. Mácza János — János Lajos álnéven megjelent — fontos cikkét: Jegyzetek az új orosz irodalom fejlődéséhez), kiszélesítve ezzel az újabb azonosítások lehetőségének a körét. Újabb jelentős lépés volt előre Bertalan László és Révai Gábor elemző munkája. Ök az 1970-es évek elején újra felfigyeltek — többek között — az Uj Március és a 100%) c. folyóiratokban rejtőző Lukács-írásokra, s további eredményeket értek el a cikkek szerzőinek azonosítása terén. Révai Gábor, Lukácsra összpontosítva figyelmét, több Lukács-írást azonosított: különösen a 100%o két, Upton Sinclairről szóló cikkéről mutatta ki meggyőzően, hogy azok szerzője Lukács volt. (A bizonyítás alapjául Lukácsnak az 1930-as években írt cikkei szolgáltak.)8 A két cikk pontos címe és megjelenési helyezz ötven éves Upton Sinclair. 100%. II. évf. 2. sz.; Osztály és irodalom. Uo. IL évf. 4. sz. —
