Századok – 1979
Tanulmányok - Trócsányi Zsolt: A rendi reformmozgalom Erdélyben 1790–1811 749/V
768 TRÓCSÁNYI ZSOLT részeiben csak palack- vagy hordószámra adhatta el borát), itatás és a földesúr által engedélyezett mértékben erdőlés. A tervezet az egész telek utáni robot mértékét heti 2 nap igás- vagy 3 nap kézirobotban szabta meg, a távolabbra tett szolgálatnál beszámítva a jövés-menést, s sürgős munka esetén megengedve a robot kettőzését, ez azonban beszámítandó volt a következő heti robotba. A zsellérek robotkötelezettsége évi 25 kézinapszám lett volna (kedvezőbb helyzetű falvakban 35 nap). Házatlan zsellért nem akart megtűrni a tervezet. Ezenkívül a jobbágy egy oda-vissza legfeljebb 16 mérföldnyi hosszú fuvarral tartozott. Szolgálata volt még a földesúr borának kikocsmárlása (ezalatt robotmentes volt). Fennmaradt a jobb ágy asszony ok fonási kötelezettsége is. Ezen túlmenőleg a bizottság fizetett kényszernapszámra is kötelezné a jobbágyot oly napokon, amikor nem dolgozott saját gazdaságában. Megmaradt a tizedadás kötelezettsége: a szabályzatterv szerint ezt a föld minden termékéből adni kellett, azonkívül bárányból, malacból, gidából és méhkasból. A dáciák (konyhai ajándékok) mértékét nagyjából a hagyományos mértékben szabta meg a tervezet. Lényegében nincs tehát előrelépés az 1770-es évekhez képest. S mit javasolnak ezzel szemben azok a szervek, amelyek a tervezetet felülvizsgálták? A Gubernium (Koszta István referátuma alapján) az egésztelekhez tartozó szántóterület mértékét felemelné 5-7 1/2 holdra (oly esetekben, ahol bőven van föld, de csak 2 nyomásban művelik, 10-re), a kaszálókét kb. 2 1/2-6 1/2 holdra. Koszta javaslata még néhány könnyítést tartalmazott: a jobbágy ne csak saját borából kocsmárolhasson, ne legyen köteles fizetett kényszernapszámot vállalni. Külön rendszabályokat javasolt a juh- és kecsketartás korlátozására, elsősorban az igásállatállomány növelése érdekében. Az Erdélyi Udvari Kancellárián az akkor már ott, a kancellár helyetteseként működő Eszterházy János referálta az ügyet. Álláspontja a főkérdésben: a telki állomány és a robot kérdésében egyezett a Guberniuméval, bár számos részletkérdést körültekintőbben, világosabban szabályozott. Ez az operatum nem jutott odáig, hogy az 1810/1 1-i országgyűlés plénuma tárgyalja: csak egy előkészítő bizottság foglalkozott vele. Ez 4—8 hold szántóban és 2—4 hold kaszálóban határozta volna meg a telki állományt, a robot mértékét illetően egyetértett az alapmunkálattal, a továbbiakban eltörölte volna a jobbágy ко csmárlási kötelezettségét, nem követelt volna fizetett kényszer napszámot. Ez hát az úrbéri munkálat; a rendi bizottságnak nem sikerült menekvést találni az 1770-es évek kátyújából - ahogy nem sikerült a munkálatot felülvizsgáló kormányhatóságoknak sem. A másik legfontosabb munkálat, a gazdaságpolitikai, arányaiban messze a legnagyobb valamennyi bizottsági operatum közt. A láthatólag több szerző által készített s nem eléggé összeszerkesztett munka központi részének szerzője (vagy legalábbis szellemi atyja) Joachim Bedeus, művelt, felvilágosult besztercei patri ciusivadék, kormányhatósági pályáján a guberniumi titkárságnál reked meg. Ez a központi rész az 1751-i rendi tervezet óta a legátfogóbb gazdaságpolitikai tervezet Erdélyben. Már az is az idők jele, hogy a munkálat központi része a gazdaság áttekintését a mezőgazdaságon belül nem az állattenyésztéssel, hanem a földműveléssel kezdi. S az is, hogy a földművelés hasznának növelését nem annyira a termőterületek kiteij esztésétől, hanem szorgosabb művelésüktől váija. A gabonatermelést talajjavítással (különböző talajok összekeverésével) és jobb vetőmag alkalmazásával kívánná növelni. Gabonaraktárakat állítana az ínségek alatti gabonauzsora megfékezésére. Akár botbüntetés alkal
