Századok – 1979
Elmélet és módszertan - Köpeczi Béla: A művelődéstörténet tárgyáról és módszertanáról 682/IV
ELMÉLET ÉS MÓDSZERTAN Köpeczi Béla: A MŰVELŐDÉSTÖRTÉNET TÁRGYÁRÓL ÉS MÓDSZERTANÁRÓL A művelődéstörténet tárgyának és módszertanának kérdését a szocialista országokban egyszerre tette érdekessé a tudományos fejlődés és a társadalmi gyakorlat. A tudományos életben viták tárgya lett a történelmi fejlődés minél teljesebb megismerésének lehetősége, s a vita a történetírás egyes ágazatainak, így a művelődéstörténetnek az elmaradottságát is felszínre hozta.1 A közvéleményt ugyanakkor egyre élénkebben kezdte foglalkoztatni az új társadalom életmódja, amivel kapcsolatban a művelődés szerepe is vita tárgya lett.2 A művelődéstörténet tárgyának kérdéséhez és módszertanához úgy szeretnék hozzászólni, hogy felhasználom a mindkét területen folyt vita tapasztalatait. Tudományos szempontból támaszkodom arra a történeti-irodalomtörténeti kutatásra, amelyet a 17. és 18. század tekintetében magam folytattam. A szociális-politikai gyakorlat oldaláról azokat a tanulságokat használom fel, amelyeket magam szereztem a művelődési tevékenységben. Ugyanakkor a magyarországi tapasztalatokat igyekszem összevetni az európai szocialista országokban kialakult művelődéstörténeti és elméleti eredményekkel és problémákkal. 1. Az elmúlt évtizedekben a marxista történetírásban teljesen jogosan került előtérbe a gazdaságtörténet művelése, hiszen egyrészt a dialektikus és történelmi materializmusból következett a termelőerők fejlődése iránti érdeklődés, másrészt a régebbi történetírás hiányai is ösztönözték ezt a tevékenységet. A historiográfia megújulását szolgálta az osztályharcok történetének vizsgálata is a politikában és ideológiában. Bizonyos történettudományi ágak viszont háttérbe szorultak, és a hatvanas éveknek kellett eljönniük ahhoz, hogy viták alakuljanak ki a művelődéstörténet helyéről, tárgyáról és módszertanáról. Az alábbiakban az európai szocialista országokban lefolyt viták főbb pontjait igyekszem összefoglalni. A magyar történetírásban 1969-ben és 1974-ben bontakozott ki széles körű vita e kérdés körül.3 Az egyik vitakérdés a kultúra fogalma volt. A vitatkozók szembetalálták magukat a kultúra ún. széles és szűk értelmezésével, amelyeket a társadalomtudományok Wö. Pach Zsigmond Pál: Történetszemlélet és történettudomány. (Cikkek, tanulmányok.)' Kossuth Kiadó, Bp.. 1977. 2Köpeczi Béla: Szocialista életmód és művelődés. Palócföld. 1977. 6. sz. 6-10. 3Az 1969-es vita anyaga megjelent a Századok. 1970. 1. számában, az 1974-es vitáé a Történelmi Szemle 1974. 3. számában.
