Századok – 1979
Közlemények - Kabdebó Tamás: Kossuth és Magyarország. Chartista értékelés a magyar szabadságharcról 659/IV
KOSSUTH ÉS MAGYARORSZÁG 673 1. Az 1848-as törvények alkotmányos alapokon álló osztálykormányzatot hoztak létre.72 Forrás: Bogue, David. Kossuth, His Career, Character and Companions. (London, 1850) c. műre hivatkozik Jones. Bogue azonban, a megjelölt helyen (19 —20. old.) ezeket írja: „a parasztok megszabadultak jobbágyi terheiktől ... a paraszt és a polgár a nemesekkel egyenlő jogokat kapott . . . s választójogot nyertek mindazok, kik legalább 300 forint értékű jószágot bírtak ...” 2. Kossuth 1848. tavaszán Bécsbe megy, elfojtja a forradalmat, visszaállítja a Habsburg-házat, és császári miniszterré neveztetik ki. Források: Kossuth beszédei Winchesterben, Birminghamben73 és Manchesterben, a napi sajtó alapján. The Authentic Life of Louis Kossuth . . . (London, Bradbury and Evans, 1851) a leghitelesebb sajtóbeszámolókat egybegyűjtve közli Kossuth angliai beszédeit. Sem a winchesteri (okt. 25-én, 40—52. old.), sem a birminghami (nov. 12-én, 99—119. old.), sem pedig a manchesteri beszéd (nov. 11-én, 81—98. old.) nem mond többet az ismert történeti tényéknél. Jószerével Kossuth nem öntött olajat a bécsi forradalom tüzére, nem támadta a Habsburg-házat addig, amíg háborúra nem került sor, s ennek a jellege védőháború volt. Kezdetben a független magyar kormány minisztere volt, királyi kinevezéssel. (Jones végig figyelmen kívül hagyja, hogy valójában az olaszok elleni segély kossuthi változata, a segélynyújtás gyakorlati megtagadását jelentette.) 3. Kossuth inzultálja a szerb küldöttséget, és kierőszakolja a háborút a szerbekkel.74 Források: (a) „Scenes of the Hungarian War”. - Hasonló címmel két munka volt 1850 óta forgalomban Angliában: Pimodan, Georges de: Souvenir de la guerre Hongrie (Sketches of the War, Paris, 1850—1851) egy Jellasich seregében szolgáló osztrák tiszt vázlatos, személyes, impresszionista beszámolója, mely nem tud a szerbek és Kossuth találkozásáról; a másik mű: „Scenes of the Civil War in Hungary” (2nd ed., London, Shoberl, 1850) ugyancsak egy császári tiszt, egy bizonyos „Baron W. ” munkája, a kérdéses helyen (51. old.) a következőket mondja: „A szerb katonák és tisztjeik egész nyáron át ki voltak téve mindenféle megalázásnak és inzultusnak, mert nem voltak hajlandók Kossuth aranyától elcsábíttatva megszegni esküjüket.” (b) Klapka a következőket íija: „A kormány súlyos hibát követett el. Ahelyett, hogy tárgyalt volna a félrevezetett szerbekkel .. . megakadályozta a megegyezés lehetőségét.” (I. m. L, LIV. old.). 4. Kossuth Innsbruckba küldi Batthyány Lajos miniszterelnököt, hogy a császárnak bármennyi pénzt és embert ajánljon az olaszok megtörésére. Forrás: Bogue, (i. m. 20. old.) valójában ezt íija; „Batthyány Innsbruckba ment, a kabinet felhatalmazásával, hogy a császárnak minden segítséget megadjon Olaszországban, azzal a föltétellel, hogy az udvar Magyarországot fogja támogatni a horvát felkelők ellenében.” 5. Kossuth a parlamentben kiharcolja az olaszellenes szavazatot.75 Forrás: Bogue (i. m. 23. old.) ... „A szavazatnak két oka volt: a horvátországi felkelés megszüntetése, ha szükséges, a fegyverek erejével, és a Birodalom ügyének támogatása Olaszországban.” 6. Kossuth követséget küld Schönbrunnba, hogy érdemeit fitogtassa a császár előtt, mondván, hogy az olaszok ellenében segítséget nyújtott neki. Forrás: Bogue (i. m. 26. old.) ezt íija: „Magyar vér folyt Olaszországban” — sem többet, sem kevesebbet. 7 2Lásd: Notes, 529. 7 3Lásd: uo. 529. 74 Lásd: uo. 530. 7 5 Lásd: uo. 534.
