Századok – 1979

Közlemények - Kabdebó Tamás: Kossuth és Magyarország. Chartista értékelés a magyar szabadságharcról 659/IV

Kabdebó Tamás:

KOSSUTH ÉS MAGYARORSZÁG

CHARTISTA ÉRTÉKELÉS A MAGYAR SZABADSÁGHARCRÓL1

1 Kossuth and Hungary in:

Notes to the People, edited by Ernest Charles Jones. London, Pavey,

May 1851 - May 1852.

2 Az 1. sz. bekötetlenül,

a

Notthinghami Egyetem

könyvtárában, bekötve a

University College London könyvtárában

található. A

facsimile kiadásból

is

csupán

hat példányt tartanak számon angol egyetemi könyvtárakban: Notes

to the People (facsimile reprint) London, Merlin Press, 1967. 2 köt.

(A British Library, Lending Divison kimutatása,

a jelen szerzó' kérésére.)

Ezúttal mondunk köszönetét W. H. Chalonernek, aki saját folyóiratpéldányát a szerző rendelkezésére bocsátotta, valamint Szabad Györgynek, aki a szabadságharc-történet felülvizsgálatát ösztönözte.

3H. Haraszti Éva, A chartista mozgalom. Budapest, Kossuth, 1967. 306-7. old.

4 A tizenhárom folytatás részletezése: 26: 28 okt. 501—508.; 27: 4 nov. 525-531.; 28: 11 nov. 533-540.; 29: 18 nov. 553-556.; 30: 25 nov. 573-579.; 31: 2 dec.

593-597.;

32: 9 dec,

613-618.;

33: 16 dec.

633-638.;

34: 23 dec.

653-655.; 35: 30 dec. 673-678.; 36: 6 jan. 693-697.; 37: 13 jan. 713-718.; 38: 20 jan. 734-739.

A Notes to the People c. chartista

folyóiratnak eredeti, hiánytalan számú bekötetlen példányaira nem lelhetni angol nyilvános könyvtárakban. Bekötött, s ezáltal kétkötetes könyvvé formált példánnyal az egyetemi könyvtárak közül csupán a londoni Uni

versity College,

a közkönyvtárak közül a Manchester Public Library

dicsekedhet.

A meglepő az lett volna, ha ilyen körülmények között modern kutató ráakad Ernest

Jones

1851-ben papírra vetett szabadságharc-történetére — de, a körülmények javulása, a chartista folyóiratnak 1967-es facsimile kiadása után is tíz évbe tellett, míg a folyóiratban rejlő fontos magyar vonatkozású írás Professor

W.

H. Chalonernek szemébe tűnt, s

e

sorok írójának figyelmét felhívta rá.2

Haraszti Éva monográfiája, A chartista mozgalom, 1848-cal, vagyis a mozgalom utolsó tömegakciójával végződik, s könyve zárósoraiban helyesen jelzi a szerző, hogy a ,,a chartizmus eseményekben és eszmékben gazdag, de belső pártharcokban és kicsinyes küzdelmekben is bővelkedő utótörténete 1848 tavaszán—nyarán kezdődik”.3

Tanulmányunk, részint ennek a részletezésre váró utótörténetnek igyekszik magyar vonatkozású adatokkal szolgáló járuléka lenni, részint pedig Kossuth és a szabadságharc angliai visszhangjának eddig alig ismert rétegére szeretné a figyelmet felhívni.

A Kossuth és Magyarország a folytatólagosan számozott folyóiratkötetek közül, az elsőnek 501 508, oldalán, a másodiknak az 525—739. oldalán jelent meg, számonkénti helyközökkel. Vagyis: az 1851-es

év

májusának utolsó hetében indult hetilap, a

Notes to the People 26. számától

kezdve és a 38. számával bezárólag összesen 76 kéthasábos oldalt tölt be a szabadságharc-történet.4

Időben ez a periódus 1851. október 28-tól 1852. január