Századok – 1979
Tanulmányok - Gergely András: A fiumei vasút vitája az utolsó rendi országgyűlésen (Kísérlet a magyar politikai erőviszonyok átrendezésére az 1848-as forradalom előtt) 610/IV
630 GERGELY ANDRÁS vásárolhat. Joggal mutatott rá Trefort arra, hogy az emlékirat számvetése hibás, mert figyelmen kívül hagyja, hogy az országos építés esetén is hoz valami jövedelmet a vasút.64 Az utolsó Trefort-cikk már a választmányi vitákra reflektálva képtelen kifogásnak nevezte, hogy csak három évre lehet megszavazni az országos pénztár egyenes adóját, mert így nem lehet kölcsönt szerezni.65 Mondanunk sem kell, Trefortnak az országos építés melletti érvei nyitott kapukat döngettek. A vukovári és a pesti vasút azonos finanszírozási mód mellett történő gazdaságosságának egybevetésével azonban nem foglalkozott, pedig az egyre élesedő polémia valóságos magva itt rejlett. (A meglévő forgalomra támaszkodó, rövidebb vukovári vonal ugyanis vitathatatlanul gazdaságosabb, mint a pesti.) A Hetilap-ban Tóth Mihály többrészes cikksorozata ismertette a Javaslatot, A cikkíró kifejtette, hogy nem várta ezt a tárgyilagos stílust, a problémák méltányos kezelését. A tervet egészében nagyszerűnek tartotta, csak két ponton volt kifogása: a fiumei vasutat illetően nem látta megalapozottnak a pest—fiumei melletti érveket, és a közlekedési főigazgató bizalmatlanság esetén bekövetkezendő lemondási kötelezettségét nem ismerte el alkotmányosan biztosítottnak, a király által kinevezett hivatalnokot gyakorlatilag elmozdíthatatlannak tartotta.66 A Jelenkoriban viszonylag későn, február végétől jelentette meg személyeskedő cikkeit Kovács Lajos. Cikksorozata - a centralisták felé kacsintva — az évenkénti országgyűlést, a városi kérdés megoldását és a közlekedési ügynek a közjoggal összekapcsolt rendezését tartotta az országgyűlés fő feladatának. Ismertette, hogy mennyivel ,,többet” követel — más feltételekkel kötne szerződést — a vukovári társaság most, 1848-ban, mint az előző országgyűlésen, 1844-ben. Majd leleplezte” Kossuth országgyűlési „manővereit”, ami alatt a közösen viselendő házi adó és az országos pénztár egybekapcsolt elvállalását éppúgy értette, mint Szerém és Verőce megyék követeinek utólagos kiküldését a vukovári választmányba. Felemlítette azt is, hogy Kossuth önmagával alkuszik a választmányban: mint követ és mint főrészvényes. Végül „Jaj Pestnek és a dunántúli megyéknek” alcímmel azt fejtegette, hogy a kérdéses megyék terményeit a Tisza-vidékiek Bécsből, a bánságiak Fiúméból fogják kiszorítani — hacsak el nem fogadják Széchenyi tervét, amely „kiegyenlít minden bajt”.67 A személyes támadás és a helyi érdekekre való hivatkozás taktikai szempontból, tudatos munkamegosztás alapján,68 jól egészítette ki a Pesti Hírlap „tudós” ellenérveit. Végül ismertette a Javaslatot a Magyar Gazda is.6 9 A Pesti Hírlap és a Jelenkor február végi iránycikkei már az országgyűlési választmány tanácskozásainak ismeretében születtek. (Az ülésekről Széchenyi Tasner Antalhoz Pestre küldött, azonnali részletes beszámolóiból értesültek.) Közvetlen céljuk: a bizottsági többség megnyerése; távolabbi céljuk: az országos közvélemény átállítása Széchenyi javaslata mellé. n [Trefort Ágoston}: Fiumei vasút, PH 1849. febi. 22; [uő:] A fiumei vasút kamatbiztosítás mellett vagy országos erővel építtessék-e? PH 1848. febr. 24; [uő:] További észrevételek a fiumei vasút ügyében. PH 1848. febr. 25. 6 5 Közlekedési ügy. PH 1848. febr. 29. 66TóíA Mihály: „Javaslat a magyar közlekedési ügy rendezéséről” Hl 1848. febr. 22, 25, 29, márc. 3. 6 7 [Kovács Lajos:} Közlekedések ügye I-IV. Jelenkor 1848. febr. 24.-márc. 5. 6 8 Kovács Lajos - Szí Pest 1848. febr. 23. Budapesti Szemle 1919. 179-180. köt. 127-129. 6 9 Ruricola: Javaslat a magyar közlekedési ügyek rendezéséről. Magyar Gazda 1848. febr. 17. Ruricola: Javaslat a közlekedési ügyek rendezéséről. Magyar Gazda 1848. márc. 24, ápr. 2, ápr. 12.
