Századok – 1979
Folyóiratszemle - Steward Dick: Commerce and hemisphere – The Good neighboore policy and reciprocal trade (Ism.: Pereszteginé Balogh Gabriella) 566/III
566 TÖRTÉNETI IRODALOM mert történeti irodalmunk az elmúlt harminc esztendőben e kérdésekkel behatóan nem foglalkozott. Anyagfeltáró munkája, sokoldalúságra törekvése, higgadt és tárgyszerű előadásmódja mind hozzájárul ahhoz, hogy kutatók és érdeklődök egyaránt haszonnal forgathassák munkáit. Bizonyos, hogy e témakör iránt a szakmán kívüli érdeklődés is figyelemre méltóan nagy. L. Nagy Zsuzsa DICK STEWARD: COMMERCE AND HEMISPHERE - THE GOOD NEIGHBOORE POLICY AND RECIPROCAL TRADE (Columbia, University of Missouri Press. 1975) KERESKEDELEM ÉS FÉLTEKE - A „JÓSZOMSZÉDSÁG” POLITIKA ÉS A KÖLCSÖNÖS KERESKEDELEM. Az 1930-as években induló Jószomszcdság” politika az USA Latin-Amerikához való viszonyának bizonyos módosítását, átalakítását jelentette politikai és gazdasági téren. Dick Steward könyve e politika gazdasági oldalát kívánja elemezni. A szerző megállapítja, hogy a kölcsönös kereskedelmi szerződések, melyek a második világháború előtt és alatt jöttek létre a Jószomszédság” politikában központi helyet foglaltak el, s hangsúlyozza, hogy a Jószomszédság” politika a gazdasági diplomácia területén sokoldalúbb kutatást igényel. A latin-amerikai országok szerepét az USA gazdaságpolitikájában nem lehet általánosítani, hangsúlyozza Steward, minden állam különböző politikai magatartást követelt. így az USA egy viszonylag rugalmas koncepciót, racionális programot alakított ki, figyelembe véve az egyes országok sajátosságait. Ezért a könyv országonkénti megközelítéssel vizsgálja a kölcsönös kereskedelmi szerződések eredményeit. Az 1930-as évek politikáját egymáshoz kapcsolódó folyamatok határozzák meg. A nagy gazdasági válság miatt induló New Deal fő diplomáciai célja a külföldi piacokért folytatott harc volt. A New Deal által lefektetett elvek megalapozták az USA imperialista törekvéseinek fő irányait Latin- Amerikában az 1930-as években. A szerző a kölcsönös kereskedelmi szerződéseket a válsággal, a „gazdasági nacionalizmussal”, az USA izolációjának újabb szakaszával, a tengelyhatalmak törekvéseivel és az amerikai „nemzeti küldetés” eszméjének megjelenésével összefüggésben mutatja be. A tíz fejezetből álló könyv első fejezete a kölcsönös kereskedelmi szerződések eredetéről, kialakulásáról és kidolgozásáról, Cordell Hull külügyminiszterről szól. Két fejezet a kölcsönös kereskedelmi szerződések USA-beli ellenzőit és különböző imperialista érdekek összecsapását mutatja be. A szerző külön fejezetekben elemzi az USA politikáját Kubában, Brazíliában, Argentínában és a többi latin-amerikai országban. Egy fejezet a latin-maerikai és az európai hatalmak közötti viszony alakulását vizsgálja a második világháború alatt. A nagy gazdasági válság a politikáról a gazdaságra terelte a figyelmet. Ahogy F. D. Roosevelt megjegyezte, a Javak kölcsönös gazdasági cseréje lett országunk külpolitikájának legfontosabb része”, - idézi Steward. Cordell Hull a hatalmi politika kiküszöbölésének szükségességét hangsúlyozta, a kereskedelem és beruházás csatornáinak szabaddá tételével A kölcsönös kereskedelmi szerződésektől a korábbi durva imperialista módszerek kizárását várta: „amikor a kereskedelem és a befektetés szabad, a területi igények másodlagosak”. Cordell Hull gazdasági, kereskedelmi programmal kívánta a nemzetközi politikai feszültségeket feloldani; kereskedelmi szerződésekkel, melyek kiküszöbölik a vámkorlátokat és fellendítik az USA gazdaságát. Az 1934. június 12-én elfogadott törvény a kölcsönös kereskedelmi szerződésekről kétségtelenül az észak-amerikai export emelésére hozott rendkívüli intézkedés volt. Latin-Amerika Jól illeszkedett” a sokoldalú kereskedelmi programba: legkedvezőbb terület volt az amerikai piacok kiterjesztésére, és nem jelentett versenytársat az iparban. A kölcsönös kereskedelmi szerződések, összekapcsolva a legnagyobb kedvezmény elvével, általában olyan megállapodások voltak, melyeket egy erős ipari ország diktált nagy tömegű árui piacainak biztosítására, és olyan termékekkel foglalkoztak, melyek nem veszélyeztették a hazai termelést, állapítja meg Steward.
