Századok – 1979
Tanulmányok - Lackó Miklós: A 100%. Ideológia; kultúra; irodalom. – Adalékok Lukács György publicisztikai működéséhez az 1920-as évek második felében 43/I
A 100%. IDEOLÓGIA, KULTÚRA, IRODALOM 47 jórészt vissza kellett vonulnia, a porondon a régi munkapárti vonal maradt, természetesen lényegesen hozzáidomulva az új viszonyokhoz.11 Mai szemmel nézve, ez a felfogás persze egy kicsit lebecsülte a „szegediek” szerepét, de ne feledjük: a bethleni konszolidáció ,Jegvirágzóbb” időszakában készült, s annak az időszaknak a jegyeit viselte magán. Az új helyzetet - írja a 100% — egyfelől az jellemzi, hogy a nagyburzsoázia súlya, szerepe megerősödött, miközben még konzervatívabb és reakciósabb lett. Innen a polgári eszmeáramlatok elfordulása saját 1848-as hőskoruktól, innen az új, meghamisított Széche-' nyi-, Deák-kultusz, sőt egy Ferenc József, egy Rákosi Jenő nosztalgikus kultusza is, s mindazok kiiktatása, akik a burzsoáziát egy valamelyest is önállóbb polgári szerepre emlékeztethetnék.1 2 A magyar polgárságot 1918—19 „úgy főbeverte”, „hogy egyszerre és hanyathomlok mindent elfelejtett és megbocsátott, mert mindenki jó lett neki szövetségesnek a láthatáron felbukkanó új ellenség, a munkásosztály ellen. így történt, hogy Trianon fekete ködében a megriadt polgár kezdte rózsaszínűnek látni a Budapesti Hírlapot ... A magyar polgárság az utóbbi tíz esztendőben visszaesett Rákosi [Jenő] életének egyszer már elmúlt és túlhaladott nívójára.”13 A burzsoázia megnőtt szerepe, mindezzel szoros összefüggésben, egy sajátos refeudalizációval párosult — Szekfű később neo-barokknak nevezte —, a nagybirtokosság és a vele társadalmi szempontból szoros kapcsolatban álló elemek előretörésével. „A magyar középosztály még a (fasiszta értelemben vett) romantikus konjunktúra idején sem tud a romantikus ideológia hordozója lenni, hanem átengedi ezt a feudalizmusnak, a feudalizmus autseidereinek.”14 Ez tartja fenn és élezi ki a sajátos ellentmondást a főváros és a vidék között. Természetesen a fő erő a nagykapitalizmus, Budapest kezében van, de azzal a magyar specialitással, hogy „a főváros diktatúrájával a vidék fölött megfér a vidék diktatúrája a főváros fölött. Gazdaságilag, pénzügyileg, kulturálisan Budapest az úr, de a vidék bosszút áll és magában Budapesten igázza le a fővárost. A magyar társadalom életén 1867 óta uralkodó osztálykompromisszum jut itt kifejezésre: Budapest felső osztályai a vidékről bérlik azokat a rétegeket, amelyeknek révén a vidéket is, Budapestet is maguk alatt tartják”. De mert a nagypolgári és feudális erők közötti szintézis nem teljes összeolvadás, hanem csak az „ellentétek egysége”, ezért kell mindig újból és újból megteremtődnie — harcban és alkuban — az új egységnek.15 A folyóirat élénk figyelemmel kísérte az uralkodó körök ideológiai arculatának a változásait. így merült fel a Klebelsberg-féle neonacionalizmus bírálata Klebelsberg nézeteit elemezve, a 100°% „egyaránt szembehelyezkedik úgy azokkal, akik egyszerűen lekicsinylik, koncepció nélkülinek bélyegzik Klebelsberg gróf kultúrpolitikáját, mint azokkal, akik őt mint magas nívójú nyugati szellemi kultúrpolitikust állítják szembe a mai kormányzati rendszer más, erőszakos eszközöket igénybevevő képviselőivel”.16 Klebelsberg is a magyar ellenforradalom konszolidációs irányzatát képviseli. Nacionalizmusa a vezető körök két törekvését fejezi ki: a régi magyar nacionalizmus „modernizálását”, de egyúttal "Uo. 12Ld. erről Németh Lajos: A nagy múlt - a kis jelen tükrében. 100%, I. évf. 4. sz.; Németh Lajos: Kornfeld Móric báró cikkéről. 100%, I. évf. 3. sz.; Németh Lajos: Neonacionalizmus. 100%, II. évf. 1. sz. 1 3 h.b.: Rákosi Jenő: 100%, II. évf. 6. sz. 295. 1 * Németh Lajos: Centralizáció, decentralizáció, romantika. 131. 1 s Uo. 132. 16Németh Lajos: Neonacionalizmus. 19.
